Daher Pierre, az edelényi Koch Róbert Kórház és Rendelőintézet főigazgatója libanoni származású. Megdöbbenve látta az interneten, hogy az elmúlt hét elején hatalmas robbanás rázta meg Libanon fővárosát.
– Rögtön hívtam a családot, a rokonságot, a barátokat, szerencsére senkinek nem esett baja. De még azok is hallották a robbanást, akik Dél-Libanonban élnek. A rokonaim azt mondták, hogy borzalmas, ami történt, Libanon most úgy néz ki, mint Hirosima, amikor 1945-ben ledobták rá az atombombát. Egyetlen utca és ház sem maradt épségben, mindenütt kitörtek az ablakok és ajtók üvegei. Az utcán sérültek hevertek. Rettenetes, ami történt, a robbanás utáni képeket mindenki láthatta az interneten, azok is mutatják a valóságot. Az egyik kollégám, aki szintén libanoni származású, azt mondta, neki két családtagja is meghalt a robbanás következtében. Nagyon sok ember vesztette életét, nem csak annyi, amennyit a hírekben hallhatunk. Rengeteg vendégmunkás dolgozott ugyanis a kikötőben, és sokan eltűntek, mert a robbanás erejétől a levegőbe repültek – sorolta Daher Pierre megtörten.
Valakinek az érdeke
Azzal folytatja, hogy Bejrút volt a Földközi-tenger legjelentősebb kikötője, Libanon olyan volt valamikor, mint egy szelet Svájc, Bejrút pedig egy gyönyörű, gazdag város hatalmas bankokkal, fejlett turizmussal. Milliók mentek el oda minden évben. A főigazgató szerint valakiknek érdekében állhatott a robbanás, nagy a valószínűsége annak, hogy a detonációt valakik szándékosan idézték elő.
Fotó: AFP
– Rettenetes érzés, amikor azt látom, hogy azt az országot, ahol születtem, egyszerűen elpusztítják. A szüleim már meghaltak, de a bátyám és a két nővérem Libanonban él. Két másik testvérem szintén itt van Magyarországon. 1981-ben jöttem el otthonról Brüsszelbe, majd Budapestre tanulni, de 2013 óta nem voltam Libanonban. Főleg az ottani helyzet, a belső konfliktusok miatt, meg azért, mert nem akartam látni, hogy az ország hogyan süllyed egyre lejjebb – vázolta a libanoni helyzetet az igazgató.
Mint fogalmazott, az országot 30 éve hat család uralja, akik az embereket mélyszegénységbe taszították. A robbanással kapcsolatban pedig sok-sok kérdés merül fel. Például az, hogy miért lehetett már 4 éve a kikötőben tárolni a veszélyes ammónium-nitrátot? A tulajdonosa miért hagyta a bejrúti kikötőben, miért nem szállította már el onnan. Daher Pierre úgy véli, politikai céljai lehettek a robbanásnak vagy inkább robbantásnak.
Ez történt Libanonban
Bejrútban augusztus 4-én történt hatalmas robbanás, amelyben több mint 2700 tonna, a kikötőben évek óta, különösebb óvintézkedések nélkül tárolt ammónium-nitrát röpült a levegőbe. Legalább 220 ember meghalt, sokan eltűntek, hatezren megsérültek és háromszázezer ember otthona vált lakhatatlanná. A detonációt követően kiderült, hogy szakértők éveken át figyelmeztették a hatóságokat, hogy a hatalmas mennyiségű ammónium-nitrát kikötői tárolása veszélyes, de végül senki nem tett semmit, a vegyszert nem szállították el. A robbanás hatalmas tiltakozásokat váltott ki az országban, a tüntetők kormányzati épületeket ostromolnak, és összecsapások zajlanak a tiltakozók és biztonsági erők között.
