Bukott a szlovén kormány

A 2018 szeptemberében megalakult balliberális kabinetet öt párt alkotja, ám a 90 fős parlamentben csupán 43 mandátummal rendelkezik.

Marjan Šarec miniszterelnök veszte az instabilitás lett Fotó: REUTERS/Borut Zivulovic

Szlovénia egy mélyen megosztott társadalom, ahol nincs hagyománya a konszenzuskeresésnek. Ebből kiindulva jogosan merül fel a kérdés, hogy fenntartható-e és hatékony tud-e lenni egy kisebbségi kormány. Marjan Šarec politikai tapasztalatlansága és a koalíciós partnerek közötti konfliktusok nem a kormányzati stabilitást vetítik előre – e fenti sorokat 2018 augusztusában írta a Večer című szlovén napilap, előre jelezve az akkoriban megalakult ötpárti ljubljanai kormány bukását. A jóslat tegnap teljesedett be, amikor benyújtotta lemondását a humoristából kormányfővé avanzsált Marjan Šarec. – Ezzel a koalícióval és parlamenti helyzettel nem tudom teljesíteni az emberek elvárásait. A választások után leszek képes várakozásaikat teljesíteni – közölte tegnap a miniszterelnök, előre hozott választások kiírását sürgetve.

A 2018 szeptemberében megalakult balliberális kabinetet öt párt alkotja, ám a 90 fős parlamentben csupán 43 mandátummal rendelkezik. A kormányt kívülről támogató Baloldal nevű párt tavaly ősszel vonta meg a támogatását a kabinettől az egészségbiztosítással kapcsolatos nézeteltérések miatt, a miniszterelnök azóta az olasz és a magyar kisebbséget képviselő két honatyára kényszerült támaszkodni a kormányzati munka folytatása érdekében. – A kisebbségi kormány a jelenlegi helyzetben nem képes véghezvinni a szükséges reformokat – mondta tegnap Marjan Šarec.

Az AFP hírügynökség elemzése szerint a balliberális kormány tevékenységét számos botrány és vita övezte, megalakulása óta hat ­kulcspozíciót betöltő miniszter távozott a posztjáról. – A miniszterelnöknek kormányon kívüli pártokkal kellett egyezkednie. Nagyon nehéz időszak volt, egyes pártok szinte zsarolták őt. Marjan Šarec ezért az előre hozott választások mellett döntött. Mindent feltett egy lapra. Talán nem véletlenül, hiszen elég nagy a támogatottsága – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Urban Červek, a Večer napilap főszerkesztő-helyettese.

Marjan Šarec miniszterelnök veszte az instabilitás lett
Fotó: REUTERS/Borut Zivulovic

A felmérések alátámasztják szavait: ha most lennének a választások, a kormányfő nevét viselő balliberális Marjan Šarec Listája a szavazatok 19,4 százalékát szerezné meg, míg a második helyen az ellenzéki jobboldali, bevándorlásellenes Szlovén Demokrata Párt végezne 16,9 százalékkal. A négyszázalékos bejutási küszöböt a jelenlegi kilenc parlamenti pártból csupán öt érné el. – A politikai elit nem volt képes megreformálni az egészségügyi rendszert – hosszú kórházi várólisták vannak –, de a nyugdíjrendszerrel és az idősgondozással kapcsolatos problémák is megoldatlanok – sorolja Urban Červek azokat a kérdéseket, amelyek a pártokból való kiábrándulást okozhatták.

A kis pártok érthetően nem érdekeltek az új választások kiírásában, de egyelőre Borut Pahor államfőnek kell mérlegelnie, hogy eleget tesz-e Marjan Šarec kérésének vagy másik politikai erőt, például a Szlovén Demokrata Pártot bízza meg egy új parlamenti többség kialakításával.