Ennek alapján itt az ideje egy olyan új megállapodásnak, amely az EU központi, ám nem minden feltétel nélküli alapelveként ismeri el a munkaerő szabad áramlását. Nagy-Britannia éppen ezért együttműködést kezd több más EU-tagállammal annak érdekében, hogy „ésszerűbb alapokra” lehessen visszaállítani a munkaerő szabad áramlásának koncepcióját – írta a brit kormányfő. Cameron szerint olyan megállapodásra van szükség, amely „lelassítja” a hozzáférést egymás munkapiacaihoz mindaddig, amíg nem lehet biztosra venni a nagyon nagy arányú vándorlás elkerülését.
Ezt több módon el lehet érni. Meg lehet követelni például, hogy az új EU-tagállamok egy főre jutó jövedelme vagy gazdasági teljesítménye elérjen egy bizonyos szintet, mielőtt teljesen szabaddá válik számukra a munkavállalás más uniós országokban. Emellett lehetővé tehető az is, hogy egy-egy EU-tagállam felső korlátot szabjon meg, ha egy adott évben meghalad egy meghatározott szintet az uniós bevándorolás – írta a Financial Timesban a brit miniszterelnök.
Nagy-Britanniában – főleg a román és a bolgár állampolgárokkal szembeni korlátozások lejártának közeledtével – egyre fajsúlyosabb belpolitikai vitatémává válik az uniós társállamokból érkezők bevándorlásának szabályozása. A minap még az ellenzéki brit Munkáspárt egyik legtekintélyesebb veterán politikusa, Jack Straw volt belügy- és külügyminiszter is „látványos hibának” minősítette, hogy a Labour vezette korabeli brit kormány az EU-szabályok által lehetővé tett átmeneti korlátozások nélkül beengedte Nagy-Britanniába a közép- és kelet-európai új uniós tagállamok munkavállalóit a 2004-es EU-bővítés után.
