Látványos óriásszámmal állt elő a gazdasági miniszter, de a részletek különös trükköt rejtenek

Régi források átcímkézésével és a magántőke beszámításával duzzasztotta fel a kormány a jövő évi gazdaságélénkítő csomag keretét.

Kapitány István az MFB élére Gerendás Jánost nevezte ki, majd elkezdődött a hitelek szigorítása Forrás: Facebook/Kapitány István

Az uniós források gazdaságélénkítő hatását tovább árnyalja a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése. Az intézet rámutatott: a Magyarország számára hozzáférhetővé vált uniós támogatásokból 969 milliárd forint már megvalósult, lezárult projektek utólagos megtérítését szolgálja, vagyis nem generál új reálgazdasági keresletet. A GKI szerint így az uniós pénzek 2026-ban és 2027-ben mindössze 0,1–0,2 százalékponttal gyorsíthatják a GDP növekedését.

Célzott keretek a dráguló hitelezés árnyékában

A csomagban új, konkrét költségvetési és fejlesztési elemként két ágazati előirányzat jelenik meg:

• a magyar vállalkozások exporttevékenységének és külpiacra lépésének támogatására, a saját márkás megjelenés ösztönzésére 25 milliárd forintot különítenek el,
• a turizmus fejlesztésére pedig 89 milliárd forintot szánnak.

Ezek a célzott összegek azonban eltörpülnek amellett, ahogyan a kormány a cégek napi finanszírozási környezetét átalakította. Bár a beruházási hiteleknél megmaradt a kedvezményes kamat, a Széchenyi Kártya Program 3 MAX+ likviditási és folyószámlahiteleinél a június 18. után benyújtott kérelmekre és a július 15-től megkötött új szerződésekre megszüntették a fix 3 százalékos kamatot, és változó, 3 havi BUBOR-hoz kötött kamatozásra állították át azokat.

Augusztusban pedig a kormány határozatban döntött arról, hogy 12 800 milliárdról 11 200 milliárd forintra szállítja le az állami viszontgaranciák felső határát.

A kedden benyújtott 2027-es adócsomag ráadásul tetemes mennyiségű adóemelést tartalmaz, amelyektől és a szigorításoktól összesen 929 milliárd forint többletbevételt vár a kabinet. A dráguló működési hitelek és az adóelvonások mellett a régi uniós maradványpénzek átnevezése és a banki, valamint magánforrások összeszámolása aligha hozza el a miniszter által ígért fordulatot.

Alapvetően tehát három kategóriába sorolható a Gazdasági és Enegetikai Minisztérium gazdaságélénkítést célzó csomagja.

A korábbi programok átnevezése és feltételmódosítása:

Ganz Nullás Hitel (270 milliárd forint): Az alapkeret a már korábban megnyitott GINOP Plusz pályázatok (KKV Technológia Plusz és Nemzeti Bajnokok program) még le nem szerződött maradványforrásaiból áll, amelyeket október 14-én vont össze az MFB. Újdonságot a feltételek lazítása jelent (150-ről 250 millióra, kezdőknél 25-ről 50 millióra emelt hitelplafon a vidéki KKV Technológia Plusz programban 2027. júniusi határidővel), valamint egy kilátásba helyezett, de egyelőre meg nem nevezett forrású 30 milliárdos forgóeszközhitel-keretemelés. Az MFB hivatalos termékoldala szerint a KKV Technológia Plusz Budapest (GINOP Plusz-1.4.4-24) esetében a plafon maradt 150 millió forint (kezdő vállalkozásoknak pedig 25 millió forint). Emellett az új ernyőnév alá tehát nem kettő, hanem három korábbi GINOP Plusz-konstrukció (KKV Technológia Plusz, annak budapesti ága, valamint a Nemzeti Bajnokok) került be.

Kommunikációs felduzzasztás (nem állami forrás):

A 4000 milliárdos főszám 1000 milliárdos Ganz-keretét úgy kell értelmezni, hogy a 4000 milliárdnak csak a töredéke (600 milliárd) a tényleges vissza nem térítendő támogatás. A többit a kereskedelmi bankok által kihelyezendő hitelek, a tőkealapok és a cégek saját magántőkéje (önrésze) adja.

Ténylegesen új elem 2027-re:

A vállalati fejlesztésekre fordítható 700 milliárd forint (a 900 milliárdos nemzetközi és nyáron felszabadított uniós keretből) új kiírásokat jelent beruházásra, digitalizációra és energetikára, ám a 2027 első negyedévében induló új MFB-hitelprogramok már kamattámogatás nélkül, piaci banki refinanszírozással futnak majd.

Az exportösztönzésre és turizmusfejlesztésre fordítható 89 milliárd illetve 25 milliárd forint újonnan nevesített elemek a 2027– es költségvetésben.