A varsói ostromhírre Karol Nawrocki lengyel köztársasági elnök azonnal megszakította szenegáli hivatalos utazását, és repülővel hazasietett. Varsóba érkezve az államfő drámai jelenetek közepette, csak a kivezényelt rohamrendőrök sorfalán átverekedve magát tudott bejutni a zárlat alá vett bírósági épületbe.
Nawrocki az épületben személyesen közölte a kormányoldal által favorizált, de általa jogszerűen be nem iktatott bírákkal, hogy ők nem az Alkotmánybíróság tagjai, és az akciót a köztársaság alkotmányos rendje elleni brutális támadásnak minősítette.
Az ellenzék szerint ami Varsóban történt, az egy legitim állami intézmény erőszakos, puccsszerű elfoglalása a kormány részéről. A jobboldal szerint az Alkotmánybíróság lefejezése mögött valójában Lengyelország gazdasági önállóságának megtörése és az eurózónába való erőszakos belökésének szándéka állhat. A kialakult állami káosz megszüntetése érdekében Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök és a Rozwój Plus parlamenti frakció konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújtott be Donald Tusk kormánya ellen, és egy átmeneti technikai kabinet felállítását kezdeményezte a helyzet tartós rendezésére.
Az európai politikusok is éles kritikával reagáltak, Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök azt írta, soha nem gondolta volna, hogy Donald Tusk ilyen mélyre süllyed, és kifejezte együttérzését a lengyel néppel.
Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök szintén a közösségi oldalán reagált, szerinte amikor országa csatlakozott az EU-hoz, nem gondolta volna, hogy olyan események bekövetkezhetnek, mint például a Tusk-kormányzat önkényes és erőszakos intézkedései, vagy amit a román elnökválasztás után tapasztalhattak az emberek, netán ami a Tisza-kormány csinál a jogállamiság eltiprásával Magyarországon.




























