A volt szlovén kormányfő külön kitért külön kitért a varsói válságra, kiemelve, hogy
Donald Tuskék képesek voltak rendőrséget küldeni az Alkotmánybíróságra, a nemzeti tévét és rádiót pedig konkrétan rendőri erővel szállták meg, hogy kierőszakolják a vezetés lecserélését.
Magához képest egyébként rekordgyorsasággal érkezett a brüsszeli reakció a varsói alkotmányos válságra és a puccskísérletre. Az Európai Bizottság természetesen megvédte Donald Tusk intézkedéseit és annak módszereit is.
Michael McGrath, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős biztosa a Lengyel Hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az Alkotmánybíróságnak képesnek kell lennie az alkotmánnyal és az Európai Bíróság joggyakorlatával összhangban eljárni. Louise Bogey, az Európai Bizottság szóvivője pedig kijelentette, hogy a brüsszeli testület árgus szemekkel követi a varsói eseményeket, ám ahelyett, hogy önmérsékletre intette volna a feleket, egyértelműen Donald Tuskék mellé állt.
Brüsszel hivatalos álláspontja szerint a lengyel kormánynak és a parlamentnek teljes joga van ahhoz, hogy megválassza és beiktassa az Alkotmánybíróság új tagjait.
Az Európai Bizottság nyilatkozatában nyomást gyakorolt Karol Nawrocki lengyel államfőre is, felszólítva őt, hogy hagyjon fel a folyamat blokkolásával, és végre iktassa be a parlament által megszavazott új bírákat. Brüsszel a lépést korábbi európai bírósági ítéletekre alapozza, amelyek szerint a korábbi konzervatív PiS-kormány idején végrehajtott bírói kinevezések szabálytalanok voltak.




























