Mivel így továbbra sem lehet magyarul felvételizni, a délvidéki magyar egyetemisták úgy döntöttek, hogy nemzetközi fórumok elé viszik az ügyüket. Így 2016 novemberében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi fórumán a Vamadisz szóvá tette a kialakult problémát. Sóti Attila akkor lapunknak jelezte: az ülésen felvázolták, milyen diszkrimináció éri a vajdasági magyarokat a jogtudományi karon, és jelezték azt is, hogy a szerb állami vezetés részéről nincs meg a kellő akarat, hogy megoldja ezt a problémát, pedig ehhez egy tollvonás is elég lenne az oktatási minisztérium részéről. A szerb külügyi minisztérium delegációja erélyesen reagált a fórumon a Vamadisz felszólalására.
Sóti akkor jelezte: amennyiben a bíróság ellenük döntene, és az utolsó szerbiai jogorvoslati lehetőséget is kimerítenék, a Vamadisz nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósághoz forduljanak. A diákszervezet elnöke akkor úgy nyilatkozott, hogy ebben segítségükre lehet a magyarországi Kisebbségi Jogvédő Intézet, amelynek révén kapcsolatba léptek más külhoni jogvédő szervezetekkel is.
Habár a mostani ítélet elsőfokú, sokat elárul a helyzetről az, hogyan fogadta a hírt az Újvidéki Egyetem vezetősége. Intézményi forrásainktól megtudtuk: mikor megszületett a bírósági döntés, és a kar jogi képviselője értesítette a vezetőséget, tapsviharral nyugtázták a döntést a rektor által vezetett dékáni értekezleten. A vajdasági magyar egyetemi hallgatók így újabb jogi csaták elé néznek.
