Euroszkeptikusok és popénekesek ideje

Decemberben elnökválasztásra, januárban az Európai Unió soros elnökségének átvételére, jövő év végén parlamenti voksolásra készül Horvátország. Szomszédunk olyan időszakot él át, amikor a politikai elitet bizalomvesztés sújtja, súlyos problémát jelent az elvándorlás, de az EU-tagságért sem lelkesednek az ország polgárai. Eközben a Magyarországgal ápolt viszony rendeződni látszik.

2019. 06. 27. 13:54
People at cafe in Old port of Dubrovnik Croatia
A munkaerőhiány a turizmusban is egyre nagyobb probléma Fotó: Roman Babakin Forrás: 123RF
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kiábrándultság különösen a május végi európai parlamenti választásokon mutatkozott meg, amikor a kormányon lévő jobboldali Horvát Demokratikus Közösség és az ellenzéki szociáldemokraták a szavazatok összesen 41 százalékát szerezték meg az öt évvel ezelőtti 71 százalékhoz képest. A pártvezetők a választás másnapján a pozitívumokat próbálták kiemelni. Andrej Plenkovic miniszterelnök a viszonylagosan magas, 30 százalékos részvételi arányt dicsérte, mondván, a horvát szavazópolgárok azonosulni tudtak az európai témákkal. Davor Bernardic, a szocialisták elnöke a pártja által elért egyik legrosszabb eredmény (18,7 százalék) után azt mondta: „Ma kimondtuk, hogy nem akarunk korrupt, igaz-ságtalan Horvátországot, olyan Horvátországot, amely szegény, és amelyből elköltöznek, ezért nem fogjuk feladni a harcot az egyenlőségért”.

A bajokat nem tudta elfedni, hogy a többi párt és pártszövetség tíz százalék alatt teljesített, illetve az sem, hogy a politikába hét évvel ezelőtt korrupció- és elitellenes jelszavakkal berobbanó Most (Híd) a bejutási küszöböt jelentő öt százalékot sem tudta átlépni. Ezzel szemben összesen 14 százalékot ért el a két euroszkeptikus pártszövetség, illetve nyolc százalékot a politikai tapasztalattal nem rendelkező jogász, Mislav Kolakusic listája.

– Nagy a politikai bizalmatlanság, folyamatosan csökken a két nagy párt támogatottsága, amely eddig váltógazdaságban irányította az országot. A népszerűségvesztés a gazdasági válság begyűrűzéséig vezethető vissza, az emberek szerint nem megfelelően történt a válságkezelés – mondta lapunknak Ördögh Tibor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa szerint hozzájárulhatott az euroszkeptikus pártok megerősödéséhez a gazdaság helyzete, a migrációs válság félrekezelése, illetve mindaz, amit a horvát belpolitika az elmúlt években produkált.

A nagy politikai pártok válságát jellemzi, hogy a decemberben sorra kerülő elnökválasztáson bejelentette indulását Miroslav Skoro népszerű popénekes, aki videóüzenetében kijelentette: az emberek elhidegültek az arrogáns politikai elittől, horvátok százezrei „menekültek” külföldre. Ezért népszavazásokat fog kezdeményezni, hogy a fontos ügyekben maguk az állampolgárok dönthessenek. Az elvándorlás valóban keményen sújtja az országot – erre maga Plenkovic is felhívta a figyelmet a múlt héten, amikor a kormány arról döntött: háromezerrel növelik a nem uniós országokból érkező külföldi munkavállalók részére rendelkezésre álló kvótát, elsősorban az építőipar, a turizmus és a vendéglátóipar területén, ahol a legnagyobb a munkaerőhiány.

– Bár a gazdaság mostanában jó irányba halad – sikerült többletet megvalósítani a költségvetésben, csökken az államadósság, 2,4 százalékkal növekszik a GDP –, az igazán nagy probléma az elvándorlás. Kolinda Grabar-Kitarovic államfő akciótervet sürgetett az elvándorlás és a természetes fogyás megállítására – mondta Ördögh Tibor. A horvát turisztikai szövetség is megkongatta a vészharangot: a munkaerőhiány veszélyezteti az idegenforgalmi idényt, legalább ötezer álláshely betöltésére van szükség. A kivándorlási hullámot elsősorban a 2013-as EU-csatlakozás, majd a német munkaerőpiac 2015-ös megnyitása erősítette fel.

A munkaerőhiány a turizmusban is egyre nagyobb probléma
Fotó: 123RF

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke június elején Zágrábban járva ugyanakkor dicsérte a gazdaság teljesítményét, emellett úgy vélte: Horvátország a schengeni határőrizeti övezethez való csatlakozásra is felkészült. Zágráb 240 millió eurót költött határai védelmének megerősítésére és fejlesztésére – mondta Plenkovic, akinek szavait a Deutsche Welle német hírportál minapi helyszíni beszámolója is alátámasztja. Horvátország a beszámoló szerint annyira hermetikusan lezárta határait, hogy a Boszniából átszökő migránsokat azonnal visszahurcolják a rendfenntartók.

„Tizennégyszer keltem át a horvát határon, és ugyanennyiszer hoztak vissza” – panaszkodott a híroldalnak egy pakisztáni férfi. Éppen a bevándorlás volt az, amely – a MOL–INA-ügy mellett – komoly feszültséget okozott a horvát–magyar kapcsolatokban, Zoran Milanovic korábbi szociáldemokrata kormányfő ugyanis rendszeresen bírálta a magyar kormány intézkedéseit. Erre Orbán Viktor miniszterelnök is utalt tavaly decemberben Zágrábban, már Plenkovic vendégeként.

– Nem normális, hogy két szomszédos, egymást szövetségesnek tekintő állam miniszterelnökei hat, illetve hét éve nem jártak a másik országában – jelentette ki a kormányfő. Ördögh Tibor szerint most már jó irányban haladnak a kapcsolatok. Ennek jele többek között az is, hogy a Krk szigetre tervezett cseppfolyósítottgáz-terminál építésébe Magyarország is szeretne beszállni 25 százalékos részesedéssel.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.