A Jacob Wetterling-törvény több ízben is módosult 1991-es elfogadása óta. Ebből a két legismertebb kiegészítés az 1996-os Megan- és a gyermekvédelmi Adam Walsh-törvény.
Megan Kanka hétéves volt, amikor a szomszédban lakó Jesse Timmendequas megerőszakolta, majd övével megfojtotta. A férfit már korábban elítélték kiskorú ellen elkövetett erőszakos szexuális támadásért. Le is ülte börtönbüntetését, majd kényszergyógykezelésen is részt vett. A kórházban dolgozó orvosok szerint Timmendequas „nem igazán” akart meggyógyulni, és féltek, hogy újra lecsap majd. A férfi bűnösnek vallotta magát, és halálra ítélték. Később ezt életfogytiglani börtönbüntetésre módosították.
Jesse Timmendequas látszólag teljesen normális életet élt. Se Megan, se szülei nem sejtették, hogy erőszakos múltja van. A Megan-törvény ezért olyan kiegészítés, amely már arra szólítja fel a bűnüldöző hatóságokat, hogy tegyék nyilvánossá a regisztráltak listáját. Azt, hogy mennyi információt közölnek és hol, a törvény az államokra bízza. Általában nevük, címük, fényképük és az elkövetett bűncselekmény szerepel a honlapokon. Ezeket az adatokat pedig a sajtó is szabadon felhasználhatja, vagy akár szórólapon is szerepelhetnek.
Az eredeti rendelkezés második, közismert módosítása a gyermekvédelmi Adam Walsh-törvény, amelyet 2006. július 27-én írt alá az akkori elnök, George W. Bush. Adam Walsht 1981-ben, hatéves korában rabolták el egy hollywoodi bevásárlóközpontból, ahol édesanyjával vásárolt. Amíg a nő lámpákat nézett, otthagyta fiát a videojáték-részlegen több más gyerek társaságában. Amikor tíz perc múlva visszament érte, fia már nem volt ott, ahogy a többi gyerek sem. Mint kiderült, a gyerekek veszekedni kezdtek a játékokon, ezért a biztonságiak kivezették őket az üzletből. Adam, aki túl szégyenlős volt, hogy megszólaljon, és elmondja az őröknek, hol van az anyukája, minden bizonnyal magára maradt a bolt kijáratánál.




