A fegyverembargó bevezetésének ügyét az osztrák, a litván és a spanyol miniszter is említette. Utóbbi hozzátette ugyanakkor: az intézkedés elrendeléséhez rendkívüli uniós csúcsot kellene összehívni. A cseh külügyminiszter is azon a véleményen van, hogy a már márciusban kilátásba helyezett, széles körű gazdasági szankciók életbe léptetéséről az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak kellene határoznia.
Az európai diplomácia kereszttüzében a fegyvereladások ügyében elsősorban Franciaország áll, amely korábban kötött szerződések alapján két Mistral típusú hadihajó leszállítását tervezi Moszkvának. Erre utalt Bildt is, amikor nehezen védhetőnek nevezte az ilyen ügyleteket. David Cameron brit miniszterelnök pedig korábban úgy fogalmazott: ez Nagy-Britanniában elképzelhetetlen volna a gép lelövését követően. Franciaország álláspontja az, hogy szerződésszegés volna, ha nem szállítaná le a hadihajókat, s míg az Európai Tanács nem tiltja meg, addig minden halad a maga útján. Laurent Fabius külügyminiszter kedd reggel nem kommentálta az erre vonatkozó megjegyzéseket.
Dalia Grybauskaite litván államfő éles bírálatot fogalmazott meg a Franciaországnak 1,2 milliárd eurót hozó üzlettel szemben, az európai politika „mistralizációjáról” beszélt. „Az értékeket és a biztonságot feláldozzák az üzlet oltárán, miközben a »vedd meg és uralkodj« elve érvényesül” – utalt az elnök a litván közmédiának adott nyilatkozatban arra, hogy Moszkva a pénzével igyekszik megosztani Európát. „Katonai technológia eladása Oroszországnak a jelen körülmények között elfogadhatatlan” – nyomatékosított Grybauskaite.
Az Európai Tanács legutóbbi, múlt heti rendkívüli ülésén úgy határozott: ki kell szélesíteni azok körét, akik büntetőintézkedésekkel sújthatók. Döntése alapján bárki és bármely cég vagy szervezet, „entitás” ellen elrendelhetők szankciók, aki vagy amely anyagilag vagy pénzügyileg támogatja Ukrajna függetlenségének, területi egységének és szuverenitásának veszélyeztetését, fenyegetését.




