Reformcsomagot fogadott el tegnap a libanoni kormány, miután már hat napja folytatódtak országszerte a tüntetések, tiltakozásul a gazdasági bajok és az ennek nyomán tervezett gazdasági megszorítások miatt.
Az utak eltorlaszolásával, valamint üzletek, iskolák és bankok bezárásával járó százezres megmozdulások múlt csütörtökön kezdődtek, amikor az emberek a WhatsApp és más közösségi üzenetküldő rendszereken kezdeményezett hanghívások megadóztatása ellen emelték fel szavukat.
A szervezők országos sztrájkra is felszólítottak, noha a reformok ügyében tegnap összeülő kormány visszavonta az adókivetést, és a Reuters szerint vasárnapig öt kabinetminiszter is lemondott.
Lángoló barikádok a libanoni fővárosban
Fotó: MTI/EPA/Vael Hamzeh
Pénteken Szaad Haríri miniszterelnök hetvenkét órát adott a vallási és politikai csatározásokba bocsátkozott koalíciós partnereinek olyan program kidolgozására, amely új adók bevezetése nélkül talál gyógyírt a súlyos gazdasági bajokra.
A döntés eredményeként felére csökkentik a miniszterek, a jelenlegi és volt elnökök, továbbá a parlamenti képviselők fizetését, továbbá megnyirbálják az állami tisztviselők juttatásait is.
Mindezeken túl felszólították a pénzintézeteket, hogy 3,3 milliárd dollárral járuljanak hozzá a jövő évi költségvetés kiegyensúlyozásához. A bejrúti kormány továbbá privatizálja a távközlési szektort, valamint átalakítja az energetikai ágazatot is – e két terület jelenti ugyanis jelenleg a legnagyobb terhet Libanon pénzügyeire. Tervbe vették új felügyeleti hatóságok felállítását is.
A reformokra annál is inkább szükség van, mivel enélkül az államadósság jövőre meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) 150 százalékát, így sürgősen szükség lenne 11 milliárd dollár külföldi segélyre is.
Megfigyelők szerint azonban mindez nem bizonyulhat elégségesnek a kedélyek megnyugtatására. A közvélemény háborog a szerintük mindent átitató korrupció miatt, ezért a kormány lemondását és előrehozott választást, valamint a „tolvajok” megbüntetését követelik. Válid Dzsumblatt, a drúz kisebbség vezetője befolyásos pártjának politikusai bejelentették, hogy nem mondanak le, és végrehajtják a reformokat a gazdasági nehézségek felszámolása érdekében.
Konfliktusok sora
Libanon az 1970-es évekig a térség egyik leggazdagabb állama volt, ám gazdaságát visszavetették a sorozatos polgárháborúk és megszállások. A kilencvenes években külföldi támogatásokkal megkezdődött az ország helyreállítása. A 2006-os, Izrael és a libanoni Hezbollah között vívott háború jelentős károkat okozott a gazdaságban, s a helyreállítás csak lassan indult meg. A szíriai konfliktus és többek között a beáramló mintegy kétmillió szíriai menekült miatt ismét lelassult a növekedés. A két legnagyobb vallási felekezet a muzulmán és a keresztény, ezek politikai egyensúlyára igyekeznek ügyelni.
