A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban közölt adatok szerint az utóbbi négy évben jelentősen csökkent mindazok aránya, akik Németország erősségei közé sorolják a politikai stabilitást, a politikai rendszert és a kormányzati munka minőségét.
A politikai stabilitást német erősségnek tartók aránya a 2015-ben regisztrált 81 százalékról 57 százalékra, a politikai rendszert a legfőbb erősségek közé sorolók aránya pedig 62 százalékról 52 százalékra süllyedt
Az egyik legtekintélyesebb közvélemény-kutató intézet, az Allensbach felmérése alapján a kormány teljesítményének megítélése még nagyobb mértékben romlott, a 2015-ös 49 százalék után már csak 25 százalék gondolja úgy, hogy Németország erősségei közé tartozik, hogy jól dolgozó, minőségi munkát végző kormány van hatalmon.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU), a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciója „veszekedős” és cselekvésre képtelen kormányként jelenik meg a német lakosságban. A választók csupán 19 százaléka érzékeli erősnek a 2013 óta kormányzó – a 2017-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után ismét megalakult – nagykoalíciót, 58 százalék pedig gyengének.
A kormánypártok szavazóinak többsége is igen rossz véleménnyel van Angela Merkel kancellár negyedik kormányáról, az SPD táborában például 55 százalék úgy véli, hogy nem megfelelő a kormány cselekvőképessége.
Jellegzetes kelet-nyugati területi különbségek is megmutatkoznak: míg az ország nyugati részén 54 százalék, a keleti tartományokban, a volt NDK területén 73 százalék tartja gyengének a kormányt a ciklus felének eltelte alkalmából készített felmérés szerint.
A kormányról kialakult kép megegyezik a kormánypártokról kialakult képpel: a németek többsége a koalíció mindhárom tagját széthúzó, vitázó, megosztott pártnak tartja.
A FAZ-ban közölt kutatási összefoglalóban kiemelték, hogy az elégedetlenség az állami intézményrendszer működőképességébe vetett bizalmat is aláássa. Ezt jelzi, hogy míg egy évvel korábban a lakosság többsége még cselekvőképesnek tartotta az államot, és így az intézményrendszer megítélése élesen elvált a kormány megítélésétől, most már csak 45 százalék látja biztosítottnak az állam cselekvőképességét, vagyis az eltérés egyre inkább csökken.
Ilyen helyzetből az előrehozott Bundestag-választás jelenthet kiutat, de alig 20 százalék gondolja, hogy a 2021 őszéig tartó törvényhozási ciklus határidő előtti lezárása és az új választások kiírása erős és cselekvőképes kormányt biztosítana Németországnak, míg 64 százalék úgy véli, hogy mindez nem változtatna a helyzeten.
Ez a jelenség összefügg azzal, hogy a jelenlegi erőviszonyok alapján az előrehozott választás nem nyitna utat új koalíciós formák kipróbálásához, kivéve a CDU/CSU pártszövetség és az ellenzéki Zöldek összefogását, amiért sem a jobboldali uniópártok, sem a baloldali irányultságú ökopárt táborában nem lelkesednek a szavazók.
Amennyiben most vasárnap lenne a Bundestag-választás, a CDU/CSU a szavazatok 29,5 százalékára számíthatna, ami elmarad a 2017-ben szerzett 32,9 százaléktól. A második helyen a Zöldek végeznének 21,5 százalékkal, ami több mint a duplája a 2017-ben szerzett 8,9 százaléknak. A harmadik helyet a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) szerezhetné meg 14,5 százalékkal, ami mérsékelt erősödés a 2017-es 12,6 százalékhoz képest. Az SPD lenne a Bundestag negyedik számú ereje, 14 százalékos választási eredménnyel, ami további jelentős gyengülés az eddigi mélypontot jelentő 2017-es 20,5 százalékhoz képest. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) a két évvel ezelőtti 9,2 százalék után a szavazatok 8 százalékára, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 10,7 százalék után 7,5 százalékra számíthatna az Allensbach adatai szerint.
