Formabontó, társadalmi átalakítási kísérlet Soros módra

A Századvég megállapítása szerint a spekuláns radikális módszerei káoszba taszítják az Egyesült Államokat.

Forrás: Századvég2020. 07. 01. 12:47
SOROS, György
Berlin, 2017. június 8. Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett berlini ünnepségen 2017. június 8-án. (MTI/EPA/Clemens Bilan) Fotó: Clemens Bilan Forrás: MTI/EPA
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Egyesült Államokban az elmúlt hetekben kibontakozott és jelenleg is megfigyelhető össztársadalmi nyugtalanság mögött a hagyományos értelemben vett progresszív politikai lobbin kívül egy formabontó, társadalmi átalakítást megcélzó kísérlet húzódik, amely egyszerre két irányból erodálja az amerikai nemzet keretrendszerét.

Köztudott, hogy Soros György milliárdos tőzsdespekuláns az általa alapított Open Society Foundations (OSF) hálózatán keresztül a saját világnézeti céljait igyekszik megvalósítani, kiváltképpen a „második hazájában”, az Egyesült Államokban.

Célja a nyílt társadalom eszméjének kiterjesztése, amely felszámolja a határokat, az egyén és a nemzet szuverenitását, kiszolgálja az identitáspolitikát, fejet hajt a kulturális relativizmus és drogliberalizáció előtt, valamint piedesztálra emeli az olyan progresszív, áltudományos ideákat, mint a genderelmélet vagy a kulturális kisajátítás (cultural appropriation).

Ami Soros György amerikai társadalmat érintő átalakítási kísérletét illeti, eddig túlnyomórészt hagyományos politikai lobbiról beszélhettünk, amelynek keretében az OSF egy-egy választást megelőzően csillagászati költségvetéssel rendelkező politikai akcióbizottságokat (PAC) hozott létre vagy támogatott annak érdekében, hogy azok győzelemre segítsék a kivétel nélkül baloldali irányultsággal bíró képviselőket, elnökjelölteket.

Mint ismert, Soros György alapítványa 2004-ben 27 millió dollárral támogatta John Kerry demokrata elnökjelölt kampányát, majd 2016-ban 25 millió dollárt ajándékozott Hillary Clinton, szintén demokrata színekben induló elnökjelölt kampánystábjának, valamint egyéb demokrata politikusoknak. Mi több, tavaly egy 5,1 millió dollárral rendelkező akcióbizottságot állított fel annak érdekében, hogy legyen bárki is az idei elnökválasztás demokrata jelöltje, ne szenvedjen pénzhiányban.

Azonban az országban jelenleg hetek óta zajló össztársadalmi nyugtalanság mögött az említett hagyományos értelemben vett politikai lobbin kívül egy formabontó, szintén az OSF pénzcsapjai által koordinált kísérletet láthatunk, amely egyszerre két irányból erodálja az amerikai társadalmat.

Egyfelől, az OSF néhány évvel ezelőtt olyan, alulról szerveződő, „grassroots” mozgalmak nagyarányú támogatását kezdte meg, amelyek erkölcsi célok mögé bújva nemcsak ideológiai (progresszivizmus, neo-marxizmus, a tőkeelosztás, valamint a bűnüldözési szervezetek feletti kontroll kisajátítása), hanem fizikai értelemben is felforgató tevékenységet végeznek (fosztogatás, szobordöntés, rendőrgyilkosság, autonóm területek önkéntes kijelölése). Mindezt annak érdekében, hogy a felgyülemlett társadalmi feszültségek okozta sokkhatást kihasználva, az élet számos területén radikális reformok bevezetésére kényszeríthessék a szövetségi kormányt.

Köztudott, hogy az Egyesült Államokban a hetek óta zavargásokba és fosztogatásokba torkolló tüntetések szervezője, a Black Lives Matter (BLM) nevű szervezet 2016-ban 33 millió dollárnyi (átváltva több mint 10,2 milliárd forintnyi) támogatást kapott Soros György alapítványától.

A BLM – amely a 60-as évekbeli marxista gyökerű, radikális Fekete Párducok utódmozgalmának tekinthető – büszkén vállalja a neomarxista billogot, amelynek keretében olyan szélsőbaloldali célokat hirdet, mint a rendőrség költségvetésének drasztikus csökkentése, valamint a kapitalizmus, a patriarchátus és a nyugati típusú atomizált család-modell szétverése, továbbá a történelmi rabszolgatartásra hivatkozva a reparációs költségek megfizettetése.

Ráadásul bizonyos fellebbezések keretében a magánvagyon újraelosztását is követelik annak érdekében, hogy egyes tárgyalásra várakozó afroamerikaik számára kifizethessék az óvadékot.

Megjegyzendő, hogy a tőkeelosztás ellenőrzésének kisajátítása, a társadalom keretrendszerének a szétverése, valamint a bűnüldözés akadályozása nem csupán marxista célkitűzés, hanem anarchista is. Ennek az anarchizmusnak, társadalmi káosznak pedig meg is lett a következménye, hiszen nem sokkal az erőszakos tüntetők által önkényesen kijelölt seattle-i Capitol Hill Autonóm Zóna megalakítása után ismeretlen körülmények között több embert is lelőttek.

Másfelől, az OSF évek óta intézményi szinten is kísérletet tesz az átfogó társadalmi reform elérésére. Méghozzá úgy, hogy az alapvetően kis költségvetésű, helyi ismeretek és szakmai tudás alapján, közvetlen módon megválasztható szövetségi vagy kerületi ügyészek (DA) kampányversenyébe úgy avatkozik be, hogy az OSF szemléletéhez lojális jelölt kampányát aránytalanul nagy összeggel megtámogatja. Ez végeredményben az igazságszolgáltatás, valamint a büntetés-végrehajtás működési garanciáinak a kivásárlását jelenti.

E törekvés keretében Shani Curry Mitchel kerületi ügyészjelölt (NY, Rochester) 800 ezer dollárnyi támogatást kapott Soros György egyik akcióbizottságán keresztül. Kampánya az OSF elképzeléseivel azonos módon a szigorú büntetés-végrehajtás irányelveinek teljes megkérdőjelezésén alapul. De említhetnénk Diana Becton (CA, Contra Costa) kerületi ügyész példáját is, aki közvetve 275 ezer dollárnyi támogatást kapott Soros György alapítványától, és aki szintén az igazságszolgáltatás átfogó reformja mellett kampányolt, többek között a börtönpopuláció csökkentésének ígéretével. A becslések szerint az OSF 2015 óta összesen mintegy 17 millió dollárt áldozott a progresszív kerületi ügyészjelöltek kampányaira, akik egyebek mellett olyan szlogenekkel indultak, miszerint „nem kényszerítik ki azon törvények betartatását, amelyekkel nem értenek egyet”.

Összevetve a fent említett, az amerikai társadalom „megreformálására” tett, két irányból foganatosított kísérletet, szemmel láthatóan kirajzolódnak a közös pontok és célok.

Amíg a társadalmi feszültségeket kihasználva egyes szélsőbaloldali szervezetek a közrend megbontásán keresztül igyekeznek elérni az olyan szélsőséges céljaikat, mint a bűnüldöző szervek forrásainak az elvonása vagy a tőkeelosztás feletti jog kisajátítása, addig az igazságügy helyi szintjein is megjelennek azon tisztviselők, akik hasonló módon, radikálisan liberalizálni akarják a törvénykezést.

Ezen folyamatok következményei az elmúlt hetekben tárultak a világ szeme elé: a progresszivitás nevében alkalmazott radikális reformkísérleteknek köszönhetően az amerikai társadalom erre fogékony rétege soha nem látott mértékben vált polarizálttá, erőszakossá és szélsőségessé. Tehát Soros György társadalomátalakítással kapcsolatos ambíciói hatalmas veszélyt jelentenek az Egyesült Államok közrendjére, hosszú távon akár helyrehozhatatlan rombolást okozva a társadalomban.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.