– A holland kormány koronavírus-intézkedései ellenállásba ütköztek a lakosság részéről, több holland városban erőszakos megmozdulások voltak az elmúlt napokban. Az ön által vezetett Szabadságpárt ellenezte az éjszakai kijárási tilalom bevezetését, emiatt a baloldalról kritikát is kapott, miszerint személy szerint ön a felelős a történtekért. Mit gondol a bírálatokról?
– Nem lepnek meg. Akadnak holland politikusok, akik mindig mindenért rám és a kollégáimra mutogatnak. A Szabadságpárt valóban mindvégig ellenezte az éjszakai kijárási tilalom bevezetését; múlt novemberben volt egy erről szóló előterjesztésünk, amit akkor az alsóház többsége támogatott is. Múlt héten a kormány viszont megszerezte a szükséges többséget ahhoz, hogy az éjszakai kijárási korlátozás zöld jelzést kapjon. Még mindig meg vagyok győződve róla, hogy ez nem egy hatékony eszköz, nem tudja a remélt mértékben visszaszorítani a járványt. Ugyanakkor a törvény az törvény, be kell tartani. Kizárólag azokat a polgárokat tudjuk a támogatásunkról biztosítani, akik erőszak nélkül, a jogszabályokat betartva fejezik ki az intézkedésekkel szembeni ellenérzésüket. Nevetséges és jogellenes, ami most történik, a rendőrségnek igenis fel kell lépnie az erőszakot alkalmazók ellen. Szerencsére ők a társadalmunknak egy kis csoportját alkotják. De még így is utoljára negyven évvel ezelőtt láthattunk ekkora megmozdulásokat Hollandiában.
– Az éjszakai kijárási tilalom bevezetése mellett a hágai kormány oltási stratégiája is indulatokat vált ki, ugyanis utolsóként kezdték meg az oltást az EU-ban. Mi történt?
– Nemcsak az Európai Unióban, világviszonylatban is a sor végén kullogunk! Utolsó uniós országként kezdtük az oltást, és mostanáig a lakosság fél százalékát oltottuk be. Hangsúlyozom: fél százalékát. A kormányunk ezt nagyon elrontotta, gyalázatos, ami történik. Az Egyesült Királyság múlt december óta folyamatosan vakcinával látja el a lakosságot, de Izraelt is hozhatnám példaként, ahol az idősek nagy részét lényegében már be is oltották.
Persze amiatt nem okolhatom a holland kormányt, hogy az AstraZeneca vállalat nem szállít időben elegendő mennyiségű oltóanyagot. Arról viszont nagyon is tehetnek, hogy a már beszerzett vakcina százezres dózisokban áll dél-hollandiai raktárakban. Miért nem használjuk őket?
A világ valamennyi országa törekszik rá, hogy minél többen, a lehető leggyorsabban legyenek védettek a vírus ellen. Hollandiában miért nem tesszük ezt? Szégyellem magam a kormányunk fellépése miatt.
– A Rutte-kormány nemrég lemondott a családtámogatási botrány nyomán, így most ügyvivő minőségben működik. Ez nem jogállamisági probléma? Az önök kormánya Magyarország egyik leghangosabb kritikusa a jogállamisági vitában.
– A lemondást megelőző parlamenti vitában magam is azzal fordultam Mark Ruttéhoz, hogy ezek után soha többé ne ejtsen ki a száján jogállamisági bírálatot Magyarországgal vagy a lengyel kormánnyal szemben. Hangsúlyoztam neki, hogy ha tükörbe néz, egy olyan politikus tekint vissza, aki valóban ártott a jogállamnak.
Képmutatónak tartom, hogy úgy ítélkezik mások felett, hogy ő és kormánya épp egy jogállamisági ügy miatt kényszerült lemondani. A miniszterelnök nem reagált a felvetésemre, sőt rám sem nézett a felszólalásom alatt. Szerintem ő is tudta, hogy igazam van.
Egyébként ha a megnézi a közvélemény-kutatásokat, a hágai kormánykoalíció legtöbb pártja folyamatosan veszít a támogatottságából. Ez kifejezetten igaz a D66 nevű liberális pártra. Árulkodó fejlemény az is, hogy pár héttel ezelőttig az egészségügyi miniszterünk volt a szintén kormányzó Kereszténydemokrata Tömörülés vezetője, ám utóbbi tisztségéről lemondott, hogy kizárólag a járvány elleni védekezésre fókuszálhasson. Lényegében a Mark Rutte vezette Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért, a VVD az egyetlen kormánypárt, amely jó népszerűségi mutatókat produkál. Rutte szavazói hűségesek, kitartanak a miniszterelnök mellett. Tetszik vagy sem, a VVD tényleg erős manapság, ám ugyanez a négypárti kormánykoalícióról nem mondható el.
A bevándorlásellenes politikus szerint nincs helye erőszaknak Hollandia utcáin Fotó: Kurucz Árpád
– A Szabadságpárt is meglehetősen népszerű a lakosság körében, stabilan az ország második legerősebb pártja. A járvány közepette hogyan zajlik a választási kampány? Van esélye annak, hogy halasszák a márciusi 17-i parlamenti választást?
– A parlamentben folytatjuk a munkát, és a közeljövőben televíziós választási viták is lesznek – feltehetőleg közönség nélkül. Én magam nagyon élvezem a hagyományos értelemben vett kampányt, ha ellátogatok az ország városaiba, emberek között vagyok és beszélgetek velük. Ez idén majdnem lehetetlen vállalkozás. Közelről sem ideális a helyzet, de ha meg akarjuk tartani a választásokat, most más módszerekkel kell kampányolnunk. Én mindenképp szeretném, ha lenne parlamenti voksolás márciusban. Jelenleg a kormány is ezen a véleményen van. Mindenesetre kiszámíthatatlan a helyzet, nem tudjuk, hogyan alakul a járvány a következő hetekben.
– Pár hete nyilvánosságra hozták a választási programjukat, amelyben nagy hangsúlyt helyeznek az identitáspolitikára, a hagyományos holland értékek védelmére.
– Így van. Rólad szól címmel hirdettük meg a választási programunkat, amelynek fő célja, hogy növelhessük a holland polgárok életének színvonalát. Véleményünk szerint ebbe szervesen beletartozik a nemzeti identitásunk hangsúlyozása, illetve a „nexit”, az Európai Unió elhagyása. Utóbbi javaslat nem örvend feltétlen népszerűségnek a holland parlamentben, de mi a Szabadságpártban mégis úgy gondoljuk, hogy az EU nélkül lenne igazán lehetőségünk arra, hogy szabadon határozzunk a törvényeinkről és a pénzügyeinkről, beleértve természetesen a bevándorláspolitikánkat is. Ha nincs teljes szuverenitásunk, az identitáspolitikánk felett sem tudunk egészében határozni. Egy másik célunk, hogy az egészségügy fejlesztésére jutó pénzmennyiséget növeljük. Ez nem újdonság a Szabadságpárt programjában, gyakorlatilag az elmúlt tíz év során, jóval a koronavírus megjelenése előtt is kiemelt hangsúlyt fektettünk az egészségügyi politikára. Az egészségügyben dolgozóknak magasabb fizetés járna, a betegeinknek pedig alacsonyabb áron magasabb színvonalú ellátás. Mi alapvetően a holland államkassza kiadási oldalán szeretnénk változtatni: jusson kevesebb pénz külföldre és több a saját polgárainkra.
– A bevándorlási szigort illetően a magyar kormányban is vannak szövetségesei. Folytatódik a migrációs együttműködés? Főleg most, hogy terítéken van Brüsszel migrációs javaslatcsomagja, illetve integrációs cselekvési terve is?
– Természetesen. Múlt decemberben találkoztam a külügyminiszterükkel, Szijjártó Péterrel Hágában, az egyik tárgyalási pont épp a migráció volt. Egyetértettünk abban, hogy az európai keresztény-zsidó örökség védelme alapvető fontosságú, ezt nem szabad veszélybe sodornunk a nyitott határok politikájával. Beszéltünk a Magyarországot ért holland jogállamisági kritikákról is. Akkor persze még nem tudhattuk, hogy a holland kormány épp egy jogállamisági ügybe bukik majd bele.
Tisztelem Szijjártó Pétert, nagyon aktív és intelligens politikusnak tartom.
– És mit gondol az Európai Bizottság említett kezdeményezéseiről?
– Számomra azt bizonyítják, hogy az EU-ban a gazdasági együttműködést mára felváltotta a politikai unió. Márpedig a politikai EU minél több bevándorlót akar és nem hisz a nemzeti kultúrákban. Az iszlámra is inkább vallásként, mintsem ideológiaként tekintenek. Szerintem ez teljességgel elhibázott gondolat, azt pedig nem lenne szabad megengedni, hogy idegeneknek adjunk szavazati jogot. Még a kettős állampolgárok esetében sem támogatom ezt. Ha valaki aktív vagy passzív módon szeretné gyakorolni a választójogot, véleményem szerint csak egyetlen ország iránt lehet hűséges. Mondok egy további példát: Hollandiában az sem bűncselekmény, ha illegálisan tartózkodsz az ország területén. Elképesztő, nem igaz? El kellene kezdenünk önkéntes alapon és hatékonyan visszaküldeni azokat a külföldieket, akik immár biztonságban hazatérhetnek. Láthatjuk, hogy Libanonból és Jordániából például már sok szíriai tért haza önkéntesen.
A Szabadságpárt ezekből a gondolatokból kiindulva javasolja egy új bevándorlási minisztérium felállítását Hollandiában. Kulturális öngyilkosság, ha következetes szabályok nélkül, mindenkit beengedünk az országunkba.
Nem azt mondom, hogy kizárólag bűnözők érkeznek hozzánk a muszlim többségű országokból, de látnunk kell, hogy a nyitott határok következtében igenis felülreprezentáltak a bűnügyi statisztikáinkban.
– Hazánkban sokan tudják önről, hogy magyar felesége van, ezért gyakran jár Magyarországon. Mennyire lehetetleníti el ezeket az utakat a járványhelyzet?
– Sajnos tavaly augusztusban jártam utoljára Magyarországon. Főként pihenni mentem, de Orbán Viktor miniszterelnökkel is volt egy találkozóm.
Közel harminc évig minden egyes karácsonyt Budapesten töltöttünk, tavaly volt az első alkalom, hogy nem így történt.
Megígérhetem, hogy amint a járványhelyzet lehetővé teszi, ismét menni fogunk! Nem tagadom, kissé elfogult vagyok, de azt gondolom, hogy Magyarország a világ egyik legszebb országa. A nagyvárosok és a vidék egyaránt gyönyörű. Két kedvenc magyar ételem is van, a paprikás csirke és a rakott krumpli. Ha álmomból felkeltenek, ezekből akkor is tudok enni! Sőt, én magam is jó rakott krumplit csinálok.
Orbán Viktor a karmelita kolostorban fogadta a holland ellenzéki politikust 2020 nyarán Fotó: Facebook
