A gesztus része annak a japán-dél-koreai egyezménynek, amelynek értelmében a két ország kicseréli hírszerzési értesüléseit. A szerződés azonban novemberben lejár.
Dél-Korea augusztusban felmondta a megállapodást, amelynek hatálya egyébként automatikusan meghosszabbodott volna egy évvel.
Szöul szerint az vezetett az egyezség felmondásához, hogy az utóbbi hetekben Japán szigorította a dél-koreai ipar számára kulcsfontosságú több vegyi anyag kivitelét, és eltávolította Dél-Koreát azon országok sorából, amelyek kereskedelmi szempontból kedvezményes eljárásban részesülnek. Szöul azt vetette a japán vezetés szemére, hogy az exportszabályok szigorítását fegyverként használja fel a Koreai-félsziget korábbi, 1910 és 1945 közötti japán megszállásából hátramaradt vitákban.
Észak-Korea csütörtökön azt állította, hogy előző nap sikerrel tesztelte egy új típusú, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétáját (SLBM). A kísérlet kisebb riadalmat keltett a régióban. A tengeralattjáróról indított rakétákat ugyanis jóval nehezebb észlelni, mint a szárazföldi telepítésűeket, és ezért veszélyesebb is.
Kono Taro japán védelmi miniszter csütörtökön azt mondta, hogy az ügyben beszélt Mark Esper amerikai védelmi miniszterrel, megállapodtak abban, hogy együttműködnek, illetve az Észak-Koreával kapcsolatos ügyekben továbbra is fontos szerep szánnak Dél-Koreának.
A 38 North nevű, Észak-Koreával foglalkozó amerikai hírportál Michael Elleman fegyverszakértőre hivatkozva helyi idő szerint csütörtökön arról írt, hogy Phenjannak még legalább hat évre van szüksége ahhoz, hogy tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétákat állítson hadrendbe. Elleman szerint Észak-Koreának ehhez legalább három új tengeralattjárót kellene építenie. A szakértő hozzátette azt is, hogy a csütörtöki rakétákat vélhetően víz alá süllyeszthető uszályról bocsátották fel.
