Előzetes információk szerint a geopolitikai kapcsolatok, a katonai fenyegetések, a védelmi kiadások kényes kérdése, valamint a szövetség jövője lesznek a fő témák a hetvenéves NATO ma kezdődő, kétnapos, londoni születésnapi csúcstalálkozóján. A találkozót számos bizonytalanság árnyékolja be, például az ingatag kapcsolatok Moszkvával, valamint a legerősebb tagállam, az Egyesült Államok gyengülő intenzitású viszonyulása a szövetséghez. Ezek miatt a tagállamok vezetőinek idei megbeszélését nem is igen nevezik csúcstalálkozónak, inkább csak kételyekkel teli összejövetelnek – idézi a CNBC a Carnegie Europe kutatóintézet egyik vezető munkatársát.
A legélesebb vita akörül bontakozott ki az elmúlt néhány évben, hogy ki mennyivel járuljon hozzá a szervezet költségvetéséhez. A megállapodás értelmében a bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékát kell(ene) évente e célra fordítani, ám ezt nem minden tagállam esetében sikerült elérni, ami a tavalyi brüsszeli csúcson Donald Trump amerikai elnök erőteljes rosszallását váltotta ki. Trump különösen Németországra lehet most dühös, mivel az ország csak GDP-je 1,36 százalékát költötte idén fegyverkezésre, holott költségvetési többlete van. Az amerikai elnök már többször felvetette, hogy az USA kivonul a katonai szövetségből, ha továbbra is Amerikának kell a többiek helyett befizetni a szükséges pénzt. Trump európai ellenpólusa Emmanuel Macron francia elnök, aki egy hónapja azt nyilatkozta, hogy a NATO agyhalott, s szerinte Európának inkább a saját védelmére kellene összpontosítania – bár Angela Merkel német kancellár úgy véli, a kontinens még túl gyenge ehhez.
Középen a török és az amerikai lobogó a rendezvény helyszíne előtt. Összefogás helyett széthúzás
A szövetséget belső viták is kikezdik. A görög miniszterelnök azt mondta tegnap, hogy ma a NATO többi tagállamának támogatását fogja kérni a szintén NATO-tag Törökország görög szuverenitást sértő törekvéseivel szemben, nevezetesen a földközi-tengeri határok meghúzásáról Líbiával kötött megállapodás miatt – írja az MTI.
Ciprus, Egyiptom és Görögország egyaránt a nemzetközi jogba ütközőnek minősítette a Recep Tayyip Erdoğan török elnök és a líbiai egységkormányt vezető Fájez esz-Szarrádzs által múlt szerdán Isztambulban aláírt megállapodást. A tengeri joghatóságra vonatkozó egyezmény újabb tényezővel bonyolítja azt a vitát, amely a Földközi-tenger keleti medencéjében lévő olaj- és gázlelőhelyek kiaknázása körül zajlik. Ankara, amely nem ismeri el önálló államként az etnikailag megosztott Ciprust, május óta földtani méréseket és próbafúrásokat végző hajókat küldött a sziget közelébe a kizárólag általa elismert szakadár Észak-ciprusi Török Köztársaság engedélyével, azt állítva, hogy ezzel a térség energiaforrásaihoz fűződő jogaikat védi.
