Kikapott a szélsőjobboldali jelölt Ausztriában

Az első eredmények szerint Alexander Van der Bellen megnyerte az osztrák elnökválasztást.

A háború óta most először fordult elő, hogy az államfőválasztáson nem a két nagy történelmi párt, a szociáldemokraták (SPÖ) és a néppárt (ÖVP) jelöltje versengett egymással. A két nagy párt most nagykoalícióban kormányozza az országot, de a legerősebb pártnak az országban a 35 százalékra mért, bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt számít.

Ausztriának július óta nincs államfője, a tavaszi választás második fordulóját ugyanis megóvták. Akkor a Zöldpárt által támogatott, de függetlenként induló Alexander Van der Bellen alig 30 ezer szavazattal győzte le Norbert Hofert.

Az Osztrák Szabadságpárt azonban megtámadta az eredményt, mivel a levélben leadott szavazatokat szabálytalanul számolták. Az osztrák alkotmánybíróság helyt adott a panasznak. Az új választást októberre tűzték ki, de újabb botrány történt. Kiderült, hogy a levélszavazatokhoz használt borítékok néha szétválnak, így nem biztosítható a választás tisztasága. Ezután rendelték el a december 4-i időpontot. A levélszavazatoknak most különösen nagy jelentőségük van. Tavasszal ezek fordították meg az eredményt, hosszú ideig ugyanis Hofer vezetett.

Az „unióbarát közgazdász”, a most 72 éves Alexander Van der Bellen a szociáldemokrata párt tagjaként kezdett politizálni, de a Zöldek pártjának elnökeként lett igazán sikeres politikus. A függetlenként, de a Zöldek támogatásával induló Van der Bellen a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjújában megvédte Angela Merkel migránspolitikáját. Azt mondta, hogy Ausztria akkor Németországgal egyetértésben cselekedett, nem volt más lehetőség, át kellett engedni a Németország felé tartókat Ausztrián 2015 őszén. Van der Bellen szerint a befogadásnak vannak határai, de mindez attól függ, az érkező emberek mennyire készek arra, hogy betartsák az osztrák törvényeket és normákat. 

Van der Bellen októberben nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. Akkor arról kérdeztük, hogy a Zöldek volt elnökeként hogyan tudja meggyőzni a konzervatív szavazóbázist arról, független jelöltsége nemcsak látszólagos, hanem valóban a pártok felett tudja képviselni az ország érdekeit. „A konzervatív, jobbközépre szavazókat már sikerült meggyőznöm, elvégre ha csak a zöldszimpatizánsok szavaztak volna rám, akkor nem érhettem volna el 51 százalékot! Ehhez kellettek még a szociáldemokrata, a jobbközép, a liberális voksok is. Számítok arra, hogy meg tudom őrizni a győzelmemet a megismételt szavazáson is” – nyilatkozta az elnökjelölt.

Az elnökjelölt kiemelte, a szom­szédságpolitika fontos, ezért – ha államfővé választják – igyekszik majd Magyarországgal is ápolni a hagyományosan erős kapcsolatokat.

Jól öltözött, halk szavú, mosolygós, udvarias – ő Norbert Hofer, az osztrák szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökjelöltje. Ő volt az egyike azoknak, akik azt tanácsolták a szabadságpárt új vezérének, hogy váltson mérsékeltebb hangnemre, és a társadalmi igazságtalanságot, illetve a hagyományos pártok befolyásának csökkentését helyezze retorikájának előterébe. 

A The Local hírportál osztrák kiadásának korábbi portréja szerint Hofer Margaret Thatcher egykori brit kormányfő lelkes híve. A szabadságpárti politikus a megkérdezett osztrák választók szerint megoldást kínál a munkások és a nehéz körülmények között élők problémájára, azonban sokan kételkednek abban, hogy megosztó személyisége miatt a nemzetközi porondon is megállná a helyét. Hofer két hete azt mondta, Ausztriában is népszavazást szorgalmazna az EU-tagságról, ha Nagy-Britannia távozása után az uniós döntéshozatal központosítottabbá válik, és ha a jövőben döntés születik Törökország felvételéről az Európai Unióba. 

Mostani kampányában a bevándorlásellenességet helyezte előtérbe. „Az iszlámnak nincs helye Ausztriában” – tette egyértelművé, mit is gondol a migránshelyzetről.

Hofer nemrég lapunknak is nyilatkozott. Magyarországi kapcsolatairól elmondta, a parlament egyik elnökeként rendszeresen találkozik a bécsi magyar nagykövettel. Megemlítette egy korábbi, magánjellegű találkozását Orbán Viktor miniszterelnökkel Sárváron. Azt ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem lelkesedik a Jobbikért, így a párt üdvözlésének sem örült. Mint mondta, a Jobbik részben szélsőséges nézeteket képvisel. „Természetesen nem vitatom el a magyarok jogát, hogy meghatározzák, melyik politikai párt milyen erővel bírjon, de személy szerint nem tudok azonosulni a Jobbik álláspontjaival” – fogalmazott az FPÖ elnökjelöltje.

###HIRDETES2###