Kimozdulás a holtpontról Bukarestben

Szijjártó Péter elmondta, szívesen venné, ha a magyarság nem lenne téma a román választási kampányban.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Bogdan Aurescu román külügyminiszter könyökérintéssel üdvözli egymást bukaresti sajtótájékoztatójukon Fotó: MTI/EPA/Pool/Andreea Alexandru

Bukarestben, Kolozsváron és Gyulafehérváron tárgyalt kedden Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter kolozsvári sajtótájékoztatóján közölte: éjféltől Magyarország, Szlovákia és Csehország megnyitják határaikat egymás állampolgárai számára, ha a tartózkodás a másik ország területén nem haladja meg a 48 órát. – Mi megengedjük a szlovákoknak, hogy 48 órát Magyarországon töltsenek karanténkötelezettség nélkül, a szlovákok ugyanezt megengedik a magyar állampolgároknak. Ugyanez van cseh-szlovák vonatozásban, és ugyanez lesz magyar-cseh vonatkozásban – tájékoztatott a magyar diplomácia vezetője. Technikai információként tette hozzá: amikor magyar állampolgár Csehországba utazik, azt a szlovákok megengedik, azonban a visszafelé utat már nem engedik meg a saját területükön, ezért azt Ausztria felé kell majd megejteni a magyar állampolgároknak. Ugyanez a helyzet a Magyarországról hazautazó csehek vonatkozásában is.

Kimozdult a holtpontról a magyar–román viszony, miután tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bukarestben tárgyalt román kollégájával. A magyar diplomácia vezetője azt követően kezdett párbeszédet Bogdan Aurescuval, hogy az utóbbi időben feszültté vált a kétoldalú kapcsolat. Április végén csúcsosodott a helyzet, amikor Klaus Johannis román államfő azzal vádolta meg Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy az ellenzéki szociáldemokratákkal együtt Erdély elcsatolásán munkálkodik.

Szijjártó Péter és Bogdan Aurescu román külügyminiszter
Fotó: MTI/EPA/Pool/Andreea Alexandru

Magyarország kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést akar építeni Romániával – nyomatékosította Szijjártó Péter az egyeztetéseket követő bukaresti sajtótájékoztatón. Mint mondta, szívesen venné, ha a magyarság nem lenne téma a román választási kampányban. A tervek szerint az idei év második felében helyhatósági és parlamenti megméretést is tartanak Romániában. Aurescu a trianoni döntés közelgő centenáriumára utalva hangsúlyozta: a két országnak túl kell lépnie az eltérő történelemszemléleten. Szijjártó ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy Trianon évfordulója „a magyarságnak szomorúságra ad okot”, s ezzel kapcsolatban megértést vár a román féltől. Abban ugyanakkor megegyeztek: a történelem nem gördíthet akadályt a kétoldalú kapcsolatok elé. „Megadjuk a tiszteletet, de az ezeréves nemzetként el is várjuk azt. Nem kell atomfizikusnak lenni ahhoz, hogy az ember belássa: sokkal jobb jóban lenni, mint rosszban” – fogalmazott Szijjártó Péter.

Vita van a két ország között a Magyarországról Erdélybe érkező gazdaságfejlesztési támogatásokkal kapcsolatban is. Bogdan Aurescu kétoldalú egyezményt szorgalmazott a felek között ebben a témában. A magyar diplomácia vezetője arra emlékeztetett, hogy 2017-ben Teodor Meleșcanu akkori külügyminiszterrel átbeszélték a támogatás feltételeit, szóbeli megegyezés történt. Hozzátette: tiszteletben tartja, hogy Aurescu írásbeli megállapodást szeretne. A közeljövőben kétoldalú tárgyalások kezdődnek az egyezség érdekében.

Szijjártó Péter kedd délután Kolozsváron találkozott Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón a külügyminiszter közölte: az RMDSZ kérésére Magyarország hamarosan feloldja az időkorlátot a magyar–román határátkelőknél a Nyugat-Európába irányuló tranzitfolyosóin. Szijjártó Péter Kolozsvárról Gyulafehérvárra utazott, ahol fogadta őt Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.