Folyamatos kritikák és bírálatok érik az Európai Bizottságot (EB) az elhibázott közös uniós vakcinabeszerzések miatt.
Március végén derült fény arra, hogy az Európai Unió rosszabb szerződést kötött a vakcinabeszerzésekkel kapcsolatban, mint az Egyesült Királyság. Akkor a brit egészségügyi miniszter, Matt Hancock a Financal Timesnak úgy fogalmazott, az uniós szerződésekben „az van, hogy a vállalat »mindent megtesz« a teljesítésre, a mienk azonban kizárólagos”.
Hasonlót állított az AstraZeneca vezérigazgatója, Pascal Soriot is, aki egy interjúban arról beszélt, hogy
valójában az EU-t lehet hibáztatni a kevés vakcináért, mert három hónappal később kötöttek szerződést velük, mint például az Egyesült Királyság.
A vezérigazgató azt is elmondta, hogy nem köteleződtek el az EU-nak a szerződésekben. Mivel a szigetország három hónappal előbb kötött szerződést, ezért előnyben volt, ráadásul a szállítás körülményei is jobban átláthatók voltak.
A V4NA-nak az Európai Bizottság nem cáfolta, hogy rosszabb szerződést kötött a vakcinabeszerzésekről, mint a britek.
A hírügynökség kérdéseire válaszolva meg sem próbálták tagadni, hogy nincs semmilyen garancia, amit a gyártónak vállalnia kellett volna.
Brüsszel a többi vakcina beszerzése kapcsán is kínos helyzetbe került, miután a tagországok azt kérték számon, hogy miért nem érkeznek meg időben és a megrendelt mennyiségben a különböző vakcinaszállítmányok, illetve hogy miért nem lakosságarányos az elosztás.
Az uniós vakcinaszállítmányok kiszámíthatatlansága és Brüsszel lassúsága miatt közben egyre több ország fordult a keleti vakcinák felé, mivel az unió által beszerzett vakcinákkal nem halad megfelelő ütemben az oltás.
Április 11-én az Európai Unió lakosságnak átlagosan az 15,61 százaléka kapta meg legalább az oltás első adagját.
Az Egyesült Királyság ezzel szemben már több mint két hónappal korábban, február 4-én elérte ezt a szintet, derült ki az Our World in Data adataiból.
Az szintén kiderült az adatokból, hogy február 4. és április 11. között 161 117 ember hunyt el koronavírus-fertőzésben az Európai Unióban.
Tehát akár százhatvanezer európai is megmenekülhetett volna, ha időben érkezik a vakcina.
Az Európai Unióban először Magyarország jelentette be, hogy kínai és orosz vakcinát is be kíván szerezni azon oltóanyagokon kívül, melyeket az Európai Unió a közös vakcinabeszerzés során rendelt meg a gyártóktól.
Magyarország már január 22-én kétmillió adag koronavírus elleni vakcinát vásárolt Oroszországtól. A magyar kormányt ekkor még erőteljesen kritizálták a lépés miatt, azóta azonban már többek között Szlovákia, Ausztria, Németország és Olaszország is tárgyalásokat kezdett a Szputnyik V beszerzéséről.
Orbán Viktor miniszterelnök az orosz és a kínai vakcinák magyarországi alkalmazásáról a magyar közmédiának nyilatkozva azt mondta, hogy jól döntöttek, mert kellett egy másik terv, ha a brüsszeli beszerzési politika hibázik.
COVID 2/150. Kossuth Rádió // Hungarian Radio
Posted by Orbán Viktor on Thursday, April 8, 2021
– Az idősek életveszélyben voltak, tehát beszéljünk egyenesen: ember nem tudta megmondani, hogy a 65 év fölöttiek, ha megkapják ezt a vírust, mekkora esélyük van arra, hogy ezt túléljék, ezért nyomasztott engem az, hogy versenyt futva az idővel minden nap minél több életet lehessen megmenteni, életet pedig a vakcinával lehetett menteni – fogalmazott Orbán Viktor.
Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes és a lengyel kormánypárt, a PiS elnöke az uniós vakcinabeszerzést élesen bírálta egy interjúban.
Úgy fogalmazott, az Európai Unió kudarcot vallott, és hiteltelenné vált a vakcinabeszerzések miatt.
– Ezek a hibák, melyeket a szerződések megkötésekor követtek el, bosszúért kiáltanak, olyan, mintha a tárgyalók helyén gyerekek ülnének. És ezért ma mi fizetünk meg, mert sokkal-sokkal többen lennének beoltva Lengyelországban, ha nem követnek el hibákat – mondta Kaczynski.
Kiemelte, hogy sokkal közelebb lehetnének a járvány végéhez, és ezen nemcsak sok ember egészsége múlt, hanem életek is.
Az eredeti cikket ITT érheti el.
Borítókép: MTI/EPA/Pool/Aris Oikonomu
