Koronavírus: Japán másképp védekezik, mint Európa

Szükségállapotot hirdettek ki a tokiói agglomerációban. Az oltások várhatóan februárban kezdődnek.

Tokió, 2021. január 7. Szuga Josihide japán miniszterelnök sajtótájékoztatóját figyelik emberek egy kivetítõn egy tokiói metróállomáson 2021. január 7-én. A kormányfõ bejelentette, hogy a tokiói és három szomszédos prefektúrában rendkívüli állapotot hirdet ki a koronavírus robbanásszerû terjedése miatt, ami elõreláthatólag február 7-ig tart. Japán a koronavírus harmadik hullámával küzd és csak a fõvárosban több mint 2447 új megbetegedést regisztráltak egy nap alatt, ami negatív rekord a járvány kitörése óta. MTI/AP/Eugene Hoshiko Fotó: Eugene Hoshiko

Vészhelyzetet hirdetett a japán kormány ma a koronavírus-járvány miatt Tokióban és vonzáskörzetében, miután újabb rekordot ért el a napi fertőzések száma.

A szükségállapot bevezetése azután vált szükségessé, hogy a szigetországban ma a járvány kitörése óta a legmagasabb szintre, hétezer fölé emelkedett a napi Covid-megbetegedések száma, ebből 2447-et Tokióban és agglomerációs övezetében regisztráltak. A halálesetek száma országosan nyolcezer-négyszáz fölé nőtt. Szuga Josihide japán kormányfő bejelentése szerint az intézkedés egy hónapig – holnaptól február 2-ig – lesz hatályban Tokió és három vele szomszédos prefektúra, Csiba, Kanagava és Szaitama területén, ahol összesen mintegy 37 millió ember, az ország teljes lakosságának mintegy harmada él. Tavaly áprilisban a járvány miatt hasonló vészhelyzetet hirdettek ki a fővárosban, majd később országos szinten.

A japán vészhelyzeti korlátozások kevésbé szigorúak, mint az európai országokban hasonló helyzetben bevezetett zárlatok. Japánban megkérik az embereket, hogy maradjanak otthon, ne menjenek zsúfolt helyekre. Az éttermeket és bárokat felszólítják, hogy este 7 után már ne szolgáljanak fel alkoholt, 8-kor pedig zárjanak is be. A bevásárlóközpontok és az iskolák nyitva maradhatnak. A múzeumokban, mozikban, valamint a sport- és egyéb rendezvényeken korlátozni kell a látogatók számát. Az ötezer fő feletti tömegrendezvényeket nem lehet megtartani.

Japánban a korlátozások megszegőit nem fenyegeti pénzbüntetés, a tapasztalatok szerint az emberek ennek hiányában is készek együttműködni.

Aki megsérti a hatóságok kifejezett kérését, annak neve felkerül egy nyilvános listára, míg azok, akik betartják az ajánlásokat, állami segélyre lesznek jogosultak. Szuga azt is elrendelte, hogy a vállalatok tegyék lehetővé dolgozóiknak az otthonról való munkát, s hetven százalékkal csökkentsék az irodába járók létszámát. Közölte továbbá, hogy a kormány havonta 1,8 millió jent (17400 dollárt) fizet minden étteremnek, amely csökkenti nyitva tartási idejét. A kormányfő azt is világossá tette, hogy az országnak a vészhelyzet ellenére is szándékában áll megtartani júliusban az olimpiai játékokat biztonságos körülmények között.

Számos szakértő szerint a japán hatóságoknak már korábban be kellett volna vezetni a szigorúbb járványellenes intézkedéseket, és a mostani korlátozások nem lesznek elegendőek a járvány megfékezéséhez. Néhányan arra figyelmeztetnek, hogy az éttermek kora esti bezárása például csak nagyobb zsúfoltságot idézhet elő napközben. A koronavírus elleni oltások Japánban várhatóan csak februárban kezdődhetnek meg. Első körben az egészségügyi dolgozókat és a kiemelten fontos munkakörökben dolgozókat fogják beoltani.

Nem bújhatunk maszk mögé. A japán NEC technológiai vállalat olyan arcfelismerő rendszert fejlesztett ki, amely a maszkot viselő embereket is képes azonosítani – mégpedig csaknem százszázalékos pontossággal, holott a koronavírus-járvány előtt az azonosítás pontossága még csak ötven-nyolcvanszázalékos volt. Az eljárás a maszk által nem takart arcfelületből következteti ki a takart részek vonalait, mégpedig kevesebb, mint egy másodperc alatt. A NeoFace Live Facial Recognition nevű rendszert már a londoni városi rendőrség is alkalmazza, amikor a tömegből akar kiszűrni körözött személyeket. Az eljárásnak jó hasznát vehetik például a légitársaságok is vagy az automatikus fizetést lebonyolító üzletek is a vevő azonosításakor, mivel a kliensnek fizikailag nem kell semmiféle felülettel érintkeznie. Az eljárás korábban is létezett, az újdonság a felismerés nagy fokú pontosítása. Mindazonáltal személyiségijog-védők vitatják az arcfelismerési technológia törvényességét. Tavaly augusztusban a walesi rendőrség be is tiltotta az alkalmazását egy polgárjogi aktivista felhördülése nyomán, s a rendőrség az Amazon és az IBM esetében is felfüggesztette használatát a bírósági állásfoglalásig.