Le Pen újra ringbe száll

A bevándorlásellenes francia Nemzeti Tömörülés első embere azért indul a 2022-es elnökválasztáson, mert nem akarja, hogy Macron érdemi kihívó nélkül fusson neki a következő voksolásnak.

Indul a 2022-es franciaországi elnökválasztáson Marine Le Pen. A bevándorlásellenes Nemzeti Tömörülés (RN) első embere a Le Figaro konzervatív napilap tudósítása szerint döntését azzal indokolta: nem engedheti, hogy Emmanuel Macron államfő érdemi kihívó nélkül fusson neki a következő voksolásnak. Pártja nanterre-i székhelyén a politikus asszony hangsúlyozta: noha a bejelentés nagyon korainak tűnhet, hiszen még két év és három hónap van hátra a megméretésig, jó oka van a mozgósításra, miután Macron és pártja, a Köztársaság Lendületben (LREM) liberális mozgalom is belevetette magát a folyamatos kampányba.

Le Pen pártja a 2019-es európai parlamenti választásokon megelőzte Macronékat, az 51 éves pártelnök pedig a legutóbbi, 2017-es elnökválasztáson a második fordulóba bejutva a jelenlegi államfő legeredményesebb riválisa volt. De a szavazatoknak végül csak a 34 százalékát sikerült megszereznie. A választási vereség után ugyanakkor pártjának teljes átalakításába kezdett azzal a céllal, hogy tisztára mossa az apja, Jean-Marie Le Pen által az 1970-es években alapított tömörülés nevét. Az RN azóta is nagy népszerűségnek örvend, az elmúlt hónapokban azonban Le Pen jelentősen visszafogottan vett csak részt a közéletben. Most azt hangsúlyozta, ismét egyesíteni szeretné a franciákat, de a Le Figaro kommentárja szerint ennél prózaibb okok is állhatnak a háttérben. Ez pedig a szunnyadó támogatók felélesztése. A Nemzeti Tömörülés ugyanis jelentős pénzügyi nehézségekkel küzd, a párt mintegy 30 millió eurós adósságot halmozott fel, az aktivisták mobilizálása pedig egyúttal az adományok áramlását is maga után vonhatja.

– Az elnökválasztáson való indulás után bizonyos támogatói csoportok nagyobb hajlandóságot mutatnak az anyagi kisegítésünkre – nyilatkozta egy Le Penhez közeli forrás. A korai bejelentés azzal is magyarázható, hogy a párt szeretné kihasználni a Macron nyugdíjreformjával szemben állandósult tüntetéssorozatot.

Le Pen jelöltségére még az RN 2021-es pártkongresszusának is rá kell majd bólintania. Szakértők azonban a jelen állás szerint kizártnak látják, hogy ennek bármi akadálya lenne. Le Pen azt mondta: szeretné megnyerni azokat a jobboldali szavazókat, akiknek Macron nem tudta teljesíteni az ígéreteit.

Romlik a közbiztonság

A bűncselekményekre nézve rendkívül aggasztó, a korábbi évhez jelentős rumlást mutató adatokat tett közzé tegnap a francia belügyminisztérium a 2019-es évre vonatkozóan. A Le Figaro azt írja: a 15 éves vagy ennél idősebb franciákat 8 százalékban nagyobb arányban támadták meg szándékosan a megelőző évhez képest. Az adatok még riasztóbb képet festenek a szexuális zaklatások esetében, ahol 12 százalékos növekedést jegyeztek fel. 2018-ban is 19 százalékkal nőtt a szexuális zaklatások száma a megelőző évhez képest, vagyis két év leforgása alatt ez több mint 30 százalékos növekedést jelent. A konzervatív francia lap megjegyzi: nem véletlen, hogy az önkormányzati választások előtt néhány héttel a minisztériumok „elfelejtették” sajtótájékoztató keretében ismertetni a közbiztonság drasztikus romlásáról árulkodó adatokat. Franciaországban márciusban tartanak helyhatósági választásokat.