Liberális–nacionalista harc

Furcsa kettősség uralkodik Szlovákiában. A kisebbségek jogaikban korlátozva vannak, éltetik a Benes-dekrétumokat, himnuszt tiltó törvények születnek, majd szűnnek meg, s míg a romákat pozitívan diszkriminálják és pályázatok útján rengeteg uniós pénzt osztanak le, addig a magyarlakta vidékekre kevés támogatás érkezik. Dúl a szlovák hazafiasság. Ezzel szemben a márciusi államfőválasztáson már megmutatkozott a változás szele, és a májusi EP-választásokon is egyértelművé vált, hogy a szlovákok egyrészt a liberalizmus, másrészt a szélsőjobboldal felé fordulnak.

A man votes during the country's presidential election run-off at a polling station in Kuty, Slovakia, March 30, 2019. REUTERS/Radovan Stoklasa - RC1145E8AF40 Fotó: Radovan Stoklasa

Úgy tűnik, van egyfajta megosztottság Szlovákiában: miközben Robert Fico pártja, a hét éve kormányon lévő Irány – Szociáldemokrácia (Smer) folyamatosan veszít népszerűségéből, addig erősödnek a liberális pártok és civil szervezetek – ilyen többek között a Zuzana Caputová államfő nevével fémjelzett Progresszív Szlovákia –, de az európai parlamenti választásokon a fiatalok körében a szélsőséges Kotleba – Mi Szlovákiánk párt volt a legnépszerűbb. A május végi választásokon az első helyen a Progresszív Szlovákia végzett a szavazatok 20,1 százalékával, a Smer lett a második 15,7 százalékos eredménnyel, míg Marian Kotleba pártja a voksok 12,1 százalékát szerezte meg. Szlovákiában a választási részvétel is emelkedett – az öt évvel ezelőtti 13 százalék helyett most a választópolgárok 22,7 százaléka ment el szavazni –, ami a liberálisoknak és a szélsőjobboldalnak kedvezett.

Zuzana Caputova
Fotó: Reuters

– Magyarországon is megfigyel­hető volt ez a jelenség a kétezres évek végén, amikor a radikális változást ígérő Jobbik volt a legnépszerűbb a fiatalok köré­ben, mivel azt gondolták, hogy csak egy radikális változás tud nekik esélyeket teremteni. Feltehetően Szlovákiában is, főleg a vidéki és a középkeleti területeken erős ez a jelenség, ahol az autógyárak kisugárzása már nem olyan erős – fejtette ki véleményét a jelenséggel kapcsolatosan Kiszelly Zoltán politológus. Hozzátette: a reményvesztett, alternatívát kereső emberek, főként a fiatalok egy radikális változástól várják az életük jobbra fordulását. Ha viszont más pártok is alternatívát kínálnak nekik, nem radikális változás formájában, akkor átpártolnak a fiatalok Szlovákiában is – mondta a Magyar Nemzetnek.

– A fiatalok választói szokásai teljesen eltérnek a felnőttekétől, de ez nem egy új jelenség. A fiatalabbak szívesebben szavaznak azokra a politikusokra, akik kimondottan őket szólítják meg a témáikkal és üzeneteikkel vagy hitelesnek tűnő, nem elhasznált személyiségeket állítanak a középpontba. A szélsőjobboldali, a liberális vagy a zöldirányzatok attraktívnak számítanak, ezzel ellentétben más pártok, mint például a Smer, de magyar szempontból akár a Híd vagy a Magyar Közösség Pártja is kevésbé vonzók a fiatal szavazók számára. Ez a fajta kettősség nemcsak Szlovákiában tapasztalható, más országokban is ez a két irányzat szólítja meg a fiatal szavazókat – vélekedik a témával kapcsolatosan Tokár Géza politológus, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője.

– A témában korábban készültek felmérések és ezekből korlátozottan, de következtetéseket is le lehet vonni. Kotlebáék elsősorban az erős, kompromisszummentes, hatékony politizálás ígérete miatt szimpatikusak a fiataloknak, a Progresszív Szlovákia pedig modernnek és emberközelinek tűnik a saját témái­val. Érdekes téma lesz, hogy az utóbbi egy-két évben megerősödő zöldmozgalmak milyen módon kerülnek majd be a szlovákiai politikába, ugyanis az összes párt programjába (beleértve a szélsőségeseket) is integrálhatók – nyilatkozta lapunknak Tokár Géza.

Marian Kotleba
Fotó: Reuters

A jövő tavasszal esedékes parlamenti választásokon tehát átalakulás várható a pártrendszerben, ám kérdéses, hogy marad-e a töredezettség, ami egyébként jellemző a szlovák pártrendszerre. A legfrissebb felmérések szerint kilenc alakulat juthat a törvényhozásba. A sok kis apró párt miatt már 2016-ban is nehéz volt kormányt alakítani, és könnyen elképzelhető, hogy ugyanez a probléma 2020-ban is megismétlődik, Kotlebáék ugyanis szinte biztosan bent lesznek a parlamentben, velük pedig aligha akar bárki is közösködni.