Már nem annyira biztos, hogy Macron–Le Pen-párbaj lesz

A jövő áprilisban esedékes elnökválasztáson újrázni kívánó Emmanuel Macronnak nagyon elkeserítő eredménnyel zárult a vasárnapi regionális választások első fordulója, de az igazi meglepetést a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés várakozáson aluli rossz szereplése okozta. Elemzők szerint ez arra enged következtetni, hogy a bevándorlásellenességéről híres politikus hírneve megkopott, és az sem kizárt, hogy Macront jövőre egy jobbközép jelölt, például Xavier Bertrand tudná igazán megszorongatni.

Xavier Bertrand, former minister and candidate for his succession as president of the northern France Hauts-de-France region, picks up documents prior to cast his ballot as he votes at a polling station in Saint-Quentin, for the first round of the French regional elections on June 20, 2021. (Photo by FRANCOIS LO PRESTI / AFP) Fotó: FRANCOIS LO PRESTI

Leszerepelt Emmanuel Macron centrista pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) a vasárnap megrendezett – a választók részéről teljes érdektelenségbe fulladt – regionális választások első fordulóján, amelynek a jobboldali Le Figaro című napilap szerint az volt a legfontosabb tanulsága, hogy

totális kudarchoz vezetett a köztársasági elnök taktikája.

Az eredmények alapján ugyanis megállapítható, hogy az öt évvel ezelőtt alakult LREM továbbra sem volt képes erős, karizmatikus vezetőkkel megjelenni a helyi politikában. Amit tehát Macron nemzeti szinten képvisel, azzal az LREM nem tud lépést tartani. A centristák a régiók alig a felében érték el a második fordulóba való bejutáshoz szükséges tíz százalékot.

Nem csak Macront töltheti el aggodalommal a hét végi voksolás eredménye: a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés csupán a déli Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban végzett az élen, miközben a felmérések azt jelezték, hogy legalább hat régióban megnyerheti az első fordulót. A bevándorlásellenes politikus hangot is adott csalódottságának, a sajtó pedig egyenesen úgy értékelte az eredményt, hogy Le Pen egyszerűen elvesztette vonzerejét. A Le Monde baloldali napilap az IFOP felmérését idézve felhívta a figyelmet:

Macron táborának hatvan százaléka nem járult a szavazó­urnákhoz a hétvégén, Le Pen szavazóinak azonban 73 százaléka nem látta értelmét részt venni a voksoláson.

A rendkívül alacsony, mindössze 33 százalékos választói részvételi arány tehát nem csupán annak indikátora, hogy a francia társadalom teljesen kiábrándult a politikai elitből, de azt is jelzi, hogy ebből az általános apátiából a bevándorlás- és elitellenes szólamokkal kampányoló Nemzeti Tömörülés sem tudott profitálni, ezért történhetett meg az, hogy a párt sokkal rosszabbul szerepelt regionális szinten, mint hat éve.

A legnagyobb sikert egyértelműen az országnak korábban számos államfőt adó konzervatív Köztársaságiaknak sikerült elérnie, országosan a szavazatok 29 százalékát kapták meg, de a Szocialista Párt is meg tudta őrizni pozícióit abban az öt régióban, amelyben eddig is az ő kezükben volt az irányítás, országosan a voksok 18 százalékát sikerült begyűjteniük, vagyis mindössze fél százalékkal maradtak le a második helyre befutó Nemzeti Tömörülés mögött. A hagyományos jobbközép és baloldal hétvégén elért választási sikere arra enged következtetni, hogy

egyáltalán nem biztos, hogy a 2022 áprilisában esedékes elnökválasztás Macron és Le Pen között fog eldőlni, ahogy azt most a két politikus gondolja

– írta vezércikkében a liberális l’Opinion című francia napilap. Ahogy arra számos elemző már a voksolás előtt is rávilágított, a legnagyobb probléma az, hogy Macronnak és Le Pennek is ugyanaz a stratégiája: a hagyományos jobboldal szavazatait akarja megszerezni.

Xavier Bertrand a Köztársaságiak új reménysége Fotó: AFP/Francois Lo Presti

Szakértők szerint a Köztársaságiak feléledni látszik, és az elnökválasztáson is komoly esélyekkel indulhatnak. A legnagyobb reménységük Xavier Bertrand, aki a vasárnapi voksoláson a szavazatok 41 százalékát szerezte meg az északi Hauts-de-France régióban, és már márciusban bejelentette, hogy jövőre harcba szállna Macron és Le Pen ellen az elnöki székért. A Köztársaságiaknak azonban a legnagyobb kihívást az jelenti majd, hogy a párt képes lesz-e beállni egyetlen jelölt mögé: az 56 éves, korábbi kormányokban több miniszteri posztot is betöltő Bertrand mellett ugyanis Michel Barnier egykori brexittárgyaló és Édouard Philippe, Macron volt kormányfője is szívesen lenne a jobbközép elnökjelöltje.