Megszorítanák Klaus Johannist

Ki lesz a második ötéves mandátumára pályázó Klaus Johannis államfő kihívója a döntő menetben? Erre a kérdésre fog választ adni a vasárnapi romániai elnökválasztás első fordulója.

Ki lesz a második ötéves mandátumára pályázó Klaus Johannis államfő kihívója a döntő menetben? Erre a kérdésre fog választ adni a vasárnapi romániai elnökválasztás első fordulója, amelyen tizennégyen állnak rajthoz, köztük Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltje is. A felmérések szerint a jobbközép Johannis 40 százalék feletti eredményt ér el, őt nagyjából fej fej mellett követheti Viorica Dăncilă volt szociáldemokrata miniszterelnök, Dan Barna, a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke, valamint Mircea Diaconu színész, akit a kormánykoalícióból augusztusban kilépett Liberálisok és Demokraták Szövetsége, illetve a Victor Ponta exkormányfő vezette baloldali Pro Romania párt egyaránt támogat. E négy jelöltnek 15-20 százalék közötti támogatottságot mértek. Az RMDSZ elnöke 3-4 százalékos eredményt érhet el.

Kelemen Hunor a Krónika című erdélyi napilapnak adott interjújában azt mondta, a magyarok számára önbecsülés kérdése, hogy legyen magyar jelölt a romániai államfőválasztáson. Elárulta, az idén bejelentkezett az RMDSZ-nél Mircea Dinescu költő, publicista, egykori kommunistaellenes aktivista, aki szívesen vállalta volna az RMDSZ-es elnökjelölt szerepét, de a magyar szövetség elvetette az ötletet.

– Csak egy magyar jelölt vállalja a nemzeti közösségünk képviseletét. Az elmúlt harminc évben a román jelöltek közül senki nem vállalta a magyarok problémáit, csak átlépnének ezeken, mint a lócitromon, de megoldani nem akarják – érvelt jelöltsége mellett Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke lesújtó véleménnyel volt arról, hogy Fekete-Győr András, a Momentum elnöke román jelöltet, Dan Barnát támogat. – Nagyon buta döntésnek tartom, amit ez a fiatalember csinált – fogalmazott Kelemen.

Nem tartja lefutott mérkőzésnek az elnökválasztást Pászkán Zsolt politikai elemző, aki lapunknak nyilatkozva a 2014-es megméretésre emlékeztetett, amikor is a biztos győztesnek látszó Victor Ponta látványos vereséget szenvedett a döntő menetben. A szakértő szerint Johannis Románia 1989 utáni leggyengébb elnöke volt, semmiféle elképzeléssel nem rendelkezett arról, hogy Romániának hová kellene eljutnia öt év alatt.

Pászkán Zsolt elmondta: úgy tűnik, Dan Barnát a saját fegyverével, a korrupció elleni harccal sikerült partvonalon kívülre küldeni, miután korábbi cége korrupciógyanús ügyeiről jelentek meg sajtócikkek. Az elemző úgy véli, Viorica Dăncilă jelentős erősödést tud felmutatni az utóbbi két hétben, és segíthet neki, hogy már nem húzza vissza a kormányzás terhe. – De sorsát az fogja eldönteni, hogy a baloldali szavazók kemény magja mennyire hisz ennek az újfajta, harciasabb, karakteresebb Dăncilă-imázsnak, illetve hányan gondolják majd vasárnap, hogy Diaconu hitelesebben lépne fel bel- és külföldön – tette hozzá. Ha egyik jelölt sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, november 24-én második fordulót rendeznek a két legjobban szereplő jelölt részvételével.