Nagyon kiélezett a verseny, most épp a néppárt vezet

Kevesebb mint egy hónap van az EP-választásokig, egyelőre nem lehet megtippelni, mi lesz a végeredmény.

Az idei EP-választások eredményét – most első ízben – figyelembe kell venniük az EU-országok vezetőinek, amikor javaslatot tesznek majd az Európai Parlamentnek arra, hogy ki legyen az elkövetkező öt évre az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnöke. A testület vezetőjét az EP-nek kell megválasztania. Minderről az unió alapszerződésének számító lisszaboni szerződés rendelkezik. Korábban az Európai Bizottság elnökét kizárólag a tagállamok vezetői választották ki.

A néppártiak csúcsjelöltje Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő, a szocialistáké a német Martin Schulz, az EP eddigi elnöke, korábbi szocialista EP-frakcióvezető, a liberálisoké pedig a flamand Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök, eddigi liberális EP-frakcióvezető. Egyelőre nem látható, hogy pontosan miként érvényesül majd a gyakorlatban az EP-választási eredmények figyelembe vételének az újszerű követelménye az európai bizottsági elnök kiválasztásakor. Ha minden a lehető legegyszerűbben zajlik le, akkor a legtöbb EP-mandátumot szerző pártcsalád csúcsjelöltjét fogják javasolni a tagállamok vezetői, majd fogja megválasztani az EP többsége.

Elképzelhető azonban az is, hogy az alkuk során nem a viszonylag legtöbb mandátumot szerző pártcsalád csúcsjelöltje, hanem a második vagy akár a harmadik helyezett lesz képes biztosítani a parlamenti többséget a maga számára. E tekintetben a szocialisták valószínűleg inkább számíthatnak a liberálisok, a zöldek, valamint a radikális baloldal támogatására, mint a néppártiak. A liberálisok esetében azonban ez a valószínűség korántsem jelent bizonyosságot. Akárhogyan is, kérdés, hogy ilyen helyzetben a tagországok vezetői a javaslattételkor hajlandóak-e figyelembe venni a parlamenti erőviszonyok koalíciós szempontú átformálását.

Végül elvben az sem kizárt, hogy a tagállamok vezetői a pártcsaládok csúcsjelöltjei helyett valaki mást jelölnek európai bizottsági elnöknek, és ezt a jelölést akarják majd elfogadtatni a parlamenttel. Ez azonban semmiképpen nem lenne könnyű feladat, hiszen az unióban az elmúlt évek azt mutatták, hogy a lisszaboni szerződés nyomán folyamatosan növekedett az EP befolyása és önbizalma, ezt a szellemet pedig nehéz lenne visszagyömöszölni a palackba.

Jóváhagyta az európai parlamenti választás szavazólapjainak mintáit szerdai ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), az egyik a magyarországi, a másik a külképviseleti szavazásra készült. Miután az NVB nyilvántartásba vette az EP-választáson induló listákat, és az erről szóló határozatok jogerőre emelkedtek, a testület következő feladata a szavazólapok adattartalmának jóváhagyása volt.

Ez az úgynevezett imprimálás azt jelenti, hogy az NVB elfogadja a szavazólap „képét”, azt, hogy helyesen szerepelnek-e rajta a jelölőszervezetek, valamint a listákon lévő jelöltek neve. A jogszabály szerint az EP-választás szavazólapja a listák nevét az NVB által kisorsolt sorrendben tartalmazza: Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövetségesei, Fidesz–KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Lehet Más a Politika, Együtt–PM, Demokratikus Koalíció. Az NVB által elfogadott szavazólapon egy sorban szerepel a nyolc lista.

Országjárásba kezd jövő hétfőn a Fidesz–KDNP: a pártszövetség európai parlamenti (EP-) képviselőjelöltjei és vezető politikusai mintegy 120 helyszínen tartanak majd kampánygyűlést – közölte Hidvéghi Balázs és Dömötör Csaba Fidesz–KDNP-s EP-képviselőjelölt április 29-én Budapesten, sajtótájékoztatón. Dömötör azt mondta, országjárásuk várhatóan május 18-ig, vagyis az EP-választás előtti vasárnapig tart majd. „Az országjáráson azt szeretnénk elmondani, hogy olyan képviselőkre van szükség Brüsszelben, akik képesek kiállni a magyar érdekekért, és fellépnek mind a baloldali, mind a jobboldali szélsőségesek ellen” – fogalmazott a jelölt.

Pelczné Gáll Ildikó április 18-án azt mondta, a Fidesz–KDNP „nemzeti listája” lehetőséget ad arra, hogy a határon túli magyar közösségek is képviseltessék magukat. Ismét hangsúlyozta, a pártszövetség minden jelöltje – ha lehetőséget kap – azért küzd majd, hogy a magyar érdekek maradéktalanul érvényesüljenek az Európai Unióban és az Európai Parlamentben. Küzdeni fognak azok ellen, akik hazánk lejáratására használják fel az EP-t, valamint azok ellen is, akik az EU-ból való kilépés mellett érvelnek – tette hozzá. Bővebben>>>

A 2014-es európai parlamenti választások közeledtével egyre többen figyelik, hogy milyen összetételű lesz az új testület, amelynek valamivel több jogosítványa lesz, mint amit öt évvel ezelőtt választottunk. Az MNO többrészes sorozatban mutatta be, hogyan álltak az erőviszonyok. Az első részben a Magyarországgal szomszédos államokban néztünk körül, a másodikban a legnépesebb tagállamokban, míg a harmadik részben az érdekesebb nemzeteket vettük szemügyre.