A legtöbb esetben azokkal az antibiotikumokkal szemben lép fel rezisztencia, amelyeket a leggyakrabban használnak az állatoknál. A szakértők összeállítottak egy interaktív világtérképet az egyre növekvő probléma szemléltetésére.
Indiában, Kínában, Latin-Amerikában vagy Afrikában egyre több ember vált jobb módúvá, ami a hús- és tejtermékek megnövekedett mértékű fogyasztásában nyilvánul meg. Afrikában a húsfogyasztás mértéke az elmúlt két évtizedben több mint 50 százalékkal növekedett, Ázsiában és Latin-Amerikában megháromszorozódott.
A növekvő kereslet fedezése érdekében intenzívebbé vált az állattenyésztés, többek között az antibiotikumok fokozottabb alkalmazásával. Nemcsak a beteg állatok kezeléséhez vetnek be gyógyszereket, hanem a fertőzések megelőzéséhez is. A fejlődő és gyorsan fejlődő országokban azonban gyakran nem áll rendelkezésre elegendő kapacitás ahhoz, hogy ellenőrizzék az üzemekben az antibiotikumok használatát. Az antibiotikumok használata ezekben az országokban jóval kevésbé szabályozott és dokumentált, mint a fejlett ipari országokban.
A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) munkatársa, Thomas Van Boeckel, vezette kutatócsoport a Science című tudományos lapban mutatta be a fejlődő és gyorsan fejlődő országokból származó haszonállatok antibiotikum-rezisztenciájának térképét.
Annak megállapítására, hogy mely haszonállatfajban alakult ki rezisztencia szalmonella, E. coli, a Campylobacter és a Staphylococcus aureus esetében, a tudósok átfogó szakirodalmi adatbankot hoztak létre.
A tanulmány szerint a Kínában, India egyes részein és Brazília déli területein, Iránban és Törökországban nevelt állatok a leginkább érintettek az antibiotikum-rezisztenciában. Ezekben az országokban az említett baktériumok a hústermelésben és a humán orvoslásban bevetett számos szerrel szemben is rezisztensek. Afrikában – Nigéria és a dél-afrikai johannesburgi régió kivételével – csak alig vannak rezisztencia-csomópontok.
A legnagyobb mértékű ellenállás azokkal az antibiotikumokkal szemben lépett fel, amelyeket a legtöbbször alkalmaznak az állatoknál: ilyenek például a tetraciklin, a szulfonamidok, a penicillin és a quinolon. Bizonyos régiókban ezek a hatóanyagok szinte teljesen elveszítették a fertőzésekkel szembeni gyors hatékonyságukat.
Annak utánkövetésére, hogy hogyan alakul ki a többszörös rezisztencia, a kutatók egy új indexet alkottak. Ez minden régióban számszerűsíti azon antibiotikumok arányát, amelyek rezisztenciaaránya meghaladja az 50 százalékot. A fejlődő és gyorsan fejlődő országokban ez az index a baromfi és a sertések esetében az elmúlt húsz évben csaknem megháromszorozódott. Jelenleg a baromfiállatok felénél csődöt mond az antibiotikumok egyharmada, a sertések felénél pedig a gyógyszerek negyede.
„Ez a nyugtalanító trend megmutatja, hogy az állattenyésztésben alkalmazott gyógyszerek gyorsan veszítik el hatékonyságukat” – mondta Van Boeckel. Hozzátette: ez hatással lesz a húsipar fenntarthatóságára és nagy valószínűséggel a fogyasztók egészségére is. Különös aggodalomra ad okot az, hogy a rezisztencia főként azokban az országokban növekedett, ahol a húsfogyasztás mértéke is növekedett és az állatoknál alkalmazható gyógyszerekhez való hozzáférés nem megfelelően szabályozott.
Kutatásukban az ETH, a Princeton Egyetem és a Brüsszeli Szabadegyetem kutatói több ezer publikációt, valamint az állatorvoslásról ki nem adott jelentést vizsgáltak át.
