Donald Trump republikánus elnök nem nyerte el sem a nyugat-európai politikusok, sem a közvélemény tetszését az elmúlt négy évben: a Pew kutatóintézet szeptemberben ismertetett felmérése szerint a 2000-ben mért 78 százalékról 26-ra csökkent azoknak a németeknek az aránya, akiknek pozitív a véleményük az Egyesült Államokról, a franciák esetében 62-ről 31-re, a briteknél 83-ról 41-re. Míg azonban az új brit miniszterelnökkel, Boris Johnsonnal szívélyes a viszonya Trumpnak, addig a németekkel és a franciákkal nem tudta megértetni magát.
Nyugati bánat, keleti öröm – a transzatlanti viszony Trump idején
Büntetővámok az Európai Unióval szemben, nyomásgyakorlás a NATO-tagországokra, hadjárat a kínai Huawei Európából történő kiszorítására, szankciók az Északi Áramlat 2 miatt – csupán néhány olyan ügy, amely miatt komoly feszültség keletkezett az Egyesült Államok és Nyugat-Európa között az elmúlt négy évben, Donald Trump elnöksége idején. Közép- és Kelet-Európának azonban sokkal kevesebb panaszra lehet oka. Az amerikai elnökválasztásról szóló cikksorozatunk ötödik részében a transzatlanti kapcsolatok helyzetét tekintjük át.
A transzatlanti kapcsolat az elmúlt négy évben turbulens időszakot élt át – nyilatkozta lapunknak Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. A leglátványosabban Németországgal romlott meg az Egyesült Államok viszonya, ennek jelképeként az amerikaiak elrendelték a Németországban állomásozó csapatok mintegy harmadának kivonását. A Berlinben szolgáló amerikai nagykövet, Richard Grenell gyakran szerepelt a német sajtóban, bírálva a német vállalatok szerepvállalását Iránban, illetve a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésében, de Angela Merkel kancellár bevándorlási politikáját is sokszor kritizálta.
Berlin sokszor vált Washington céltáblájává azzal kapcsolatban is, hogy nem költ eleget a saját védelmére. Trump a NATO-t egyszer elavultnak is nevezte, mire Emmanuel Macron francia államfő agyhalottnak minősítette azt, sürgetve az európai hadsereg megalakítását. Noha a politikai kapcsolatokban valóban számos feszültség van, a tényleges katonai együttműködésben erősödött a szövetség az elmúlt négy évben, amennyiben a közös hadgyakorlatokat, a védelmi kiadásokat tekintjük. Az európai NATO-tagországok Donald Trump fenyegetéseire pozitívan reagálva valamelyest összekapták magukat – mondja Varga Gergely, utalva arra, hogy egyre több európai állam igyekszik eleget tenni annak a kötelezettségének, miszerint költségvetésének két százalékát kell hadseregére fordítania.
A diplomáciai udvariaskodás helyett a nyers őszinteséget választó Trump elnöksége azonban nem változtat azon a tényen, hogy a transzatlanti kapcsolatok már a demokrata párti Barack Obama idején visszafordíthatatlanul új irányba mozdultak el. Obama is potyautasoknak nevezte az európai NATO-tagállamokat, és az elnöksége idején hirdették ki Washington új külpolitikai stratégiáját, amely – Kína felemelkedése miatt – elmozdította a fókuszt Európáról Kelet-Ázsiára. A november 3-i elnökválasztás közeledtével megjelent elemzések többsége úgy véli, hiába fognak Európában – a Bloomberg hírügynökség megfogalmazása szerint – „pezsgőt bontani” Joe Biden megválasztása esetén, a lényeg nem fog változni: az Egyesült Államok nagyobb önállóságot fog követelni Európától. Ahogy az amerikai külpolitika egyre inkább a Kínával való stratégiai versengésre helyezi a hangsúlyt, úgy Európának egyre nehezebb döntéseket kell hoznia, bárki legyen is az elnök – mondta a Politico hírportálnak Hans Kundnani, a londoni Chatham House elemzője.
Szakértők szerint az amerikai belpolitika sokkal nagyobb szerepet fog játszani a külpolitika alakításában, mint eddig. Donald Trump többek között az amerikai munkahelyek védelmére hivatkozva indított kereskedelmi háborút Kína ellen. Michel Duclos, az Institut Montaigne párizsi kutatóintézet munkatársa szerint bárki lesz is az új amerikai elnök, folytatódni fognak a protekcionista intézkedések, az amerikai technológiai fölény megőrzésére tett kísérletek és az a törekvés, hogy a globalizáció miatt hátrányba került középosztály helyzetén javítson Washington.
Közép- és Kelet-Európa eközben nem biztos, hogy bánná Trump újraválasztását. A közép-európai országokkal javultak a kapcsolatok. A nemzeti-konzervatív kormányok együttműködnek az illegális migráció elleni globális harc, a nemzeti szuverenitás és a konzervatív hagyományok védelme, a családok támogatása, illetve az üldözött keresztények védelme terén – emlékeztet Varga Gergely. A lengyelek és a baltiak sokkal nagyobb biztonságban érzik magukat, mivel szerintük Amerika hitelesebben jár el a NATO keleti szárnyának megerősítése terén – közölte Jana Puglierin, a berlini European Council on Foreign Relations nevű agytröszt elemzője a The Washington Post napilappal. A védelmi együttműködésen túl a Trump-kormányzat erőteljesen felkarolta a Három tenger kezdeményezést, amely főképpen infrastrukturális beruházások támogatásáról szól az energetika, a digitalizáció és a hagyományos infrastruktúra területén. Az Egyesült Államok kétségkívül aktívabb politikát folytat a térségünkben – mondta a Magyar Nemzetnek Varga Gergely.
Orbán Viktor miniszterelnök is tudatosan jelentette ki mind 2016 előtt, mind idén, hogy Magyarország Trump győzelmében érdekelt, hiszen a kapcsolatokat korábban a kioktatás és a magyar belpolitikába való beavatkozás jellemezte Amerika részéről. A magyar–amerikai kapcsolatok rendkívül szorosak és jó állapotban vannak. Van egyfajta állandó párbeszéd, s bár vannak érdekellentétek is, ezeket a normális diplomáciai mederben sikerül tartani – mondja Varga Gergely. Szerinte a néhány nappal ezelőtti Biden-kijelentés – amelyben a demokrata elnökjelölt a totalitárius rezsimek közé sorolta Magyarországot és Lengyelországot – egyfajta ízelítőt ad abból, hogy megválasztása esetén milyen amerikai külpolitikára számíthatnak a közép-európai országok.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezA fiatal migránsok szerint a Korán a törvények felett áll
Az iszlám törvényeket már az iskolában is rákényszerítenék az emberekre.
Ezek jelentik a legnagyobb veszélyt a holland hírszerzés szerint
Kína most már valóban képes arra, hogy a globális kapcsolatokat a saját akarata szerint alakítsa.
Szijjártó Péter: Az elektromos autóipari forradalom határozza meg a világgazdaság következő éveit
Az alternatív hajtásláncok jelentik a jövőt az autóiparban, s enélkül nem teljesíthetők a környezetvédelmi célok sem.
Minden eddiginél nagyobb katonai segélyt nyújt a brit kormány Ukrajnának a háborúban
A brit kormány a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font (5500 milliárd forint) értékű katonai, humanitárius és gazdasági segítséget nyújtott Ukrajnának.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Brutális, 43 fok feletti kánikulára és pusztító viharokra készülhetünk Budapesten
Oroszország kemény megtorlásra készül
Elnyílt a tulipán? Így gondozd tovább, hogy jövőre is gyönyörű virágot hozzon
Új üzemanyagárak: megtörte a kereskedőket a kormány fenyegetése – szerdától sokkal olcsóbb adják a dízelt
Házasság első látásra: Csabi reagált a róla és Bogiról elterjedt pletykákra
Újabb feljelentés Magyar Péter ellen
Meglepő titkot árul el a házasságáról Vilmos herceg
"Csinálja más!" - Dárdai Pál lemondott a Hertha kispadjáról?
Óriási sportélmény és show lesz a kanadai hokiválogatott budapesti meccse - videó
Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)
Nyerő ajándékok. Vigye el őket a Hír FM játékában (hirdetés)
Magyar Péter hiába támadta be Kocsis Mátét, csúnyán felsült
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezA fiatal migránsok szerint a Korán a törvények felett áll
Az iszlám törvényeket már az iskolában is rákényszerítenék az emberekre.
Ezek jelentik a legnagyobb veszélyt a holland hírszerzés szerint
Kína most már valóban képes arra, hogy a globális kapcsolatokat a saját akarata szerint alakítsa.
Szijjártó Péter: Az elektromos autóipari forradalom határozza meg a világgazdaság következő éveit
Az alternatív hajtásláncok jelentik a jövőt az autóiparban, s enélkül nem teljesíthetők a környezetvédelmi célok sem.
Minden eddiginél nagyobb katonai segélyt nyújt a brit kormány Ukrajnának a háborúban
A brit kormány a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font (5500 milliárd forint) értékű katonai, humanitárius és gazdasági segítséget nyújtott Ukrajnának.