A kormányfő beszédében azt tűzte célul, hogy Közép-Európa a világ egyik legsikeresebb és legversenyképesebb térsége legyen, ahol a városokat autópályák és gyorsvasutak kötik össze, ahol mindenkinek van munkája, ahová visszatérnek a munkások, sőt ahol az okoz majd fejtörést, mit kezdjenek a Nyugat-Európából érkező munkavállalókkal.
„Ha együttműködünk, ez lehetségessé válik, és ez lesz az új európai realitás”
– jelentette ki.
Közölte továbbá: Magyarország ki akar törni abból a helyzetből, hogy Európa második vonalába tartozik. Azok közé az európai országok közé akar tartozni, ahol a legjobb élni, alkotni, a legkorszerűbb technológiával akar termelni, a legjobb és legtisztább természeti környezetet akarja, és a világ egyik legbiztonságosabb országa akar maradni – sorolta Orbán Viktor, hozzátéve: azt is szeretnék, hogy a magyar emberek munkája legalább olyan értékes legyen, mint azoké, akiket nem rabolt ki és nem rabolt le a kommunizmus.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Úgy fogalmazott, hogy ezt a célkitűzést a szomszédos államokkal együtt könnyebb elérni, mint egyedül. Azt mondta, nagyszerű esélyt lát arra, hogy a jövőben románoknak és magyaroknak közös céljai lehessenek.
A 30 évvel ezelőtti temesvári eseményekről Orbán Viktor kifejtette: a temesváriak és Románia polgárai megüzenték a világnak, hogy a közép-európaiak, ha kell, életük árán is, de vissza fogják venni a szabadságukat. 1989-ben kiderült, még az is lehetséges, hogy a szabadságért románok és magyarok képesek összefogni – tette hozzá, kiemelve, hogy 1956-ban a lengyelek és a romániai magyarok után a románok álltak ki legnagyobb arányban a magyar forradalmárok mellett.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a világpolitika 40 évig azt hitte, meg lehet szelídíteni, meg lehet javítani a kommunizmust, de Románia lakói megmutatták: a kommunizmus kijavítása még kompromisszumokkal sem lehetséges.
Közép-Európa népei mindig is tudták – folytatta -, hogy a szabadságot sosem fogják megkapni ajándékként a nagyhatalmaktól. „Ha a nyugatiakra vártunk volna, még mindig szovjet csapatok megszállása alatt élnénk, a Varsói Szerződés tagjai lennénk, és kommunista pártkongresszuson döntenének a jövőnkről. De mi szabad életet akartunk (…), és a hőseink vérüket is adták érte” – mondta.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Tőkés Lászlót méltatva Orbán Viktor úgy fogalmazott:
„azért is vagyunk itt, hogy Tőkés László püspök urunk előtt tisztelegjünk”, és „mert úgy érezzük, tartozunk magunknak az igazság kimondásával és megbecsülésével, és tartozunk mindenek előtt olyan szereplőknek, mint Tőkés László volt”.
Ha egy fiatal református lelkész nem veszi magának a bátorságot, és nem fordul szembe a hatalommal, akkor arra a szikrára, amely levegőbe repítette az egész rendszert, még sokáig kellett volna várni.
„Dicsőség Tőkés Lászlónak”
– zárta szavait a kormányfő.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által a romániai forradalom kitörésének 30. évfordulójára szervezett emlékhét egyik kiemelt programpontja volt a temesvári gálaest.
Harminc éve, 1989. decemberben Temesváron a helyi lakosok élőlánccal próbálták megakadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását. Az élőláncból tüntetés lett, a katonaság a tömegbe lőtt.
A megmozdulások átterjedtek egész Romániára, s forradalommá terebélyesedve elsöpörték a kommunista diktátor, Nicolae Ceausescu uralmát.
A magyar miniszterelnök Facebook oldalán is közzétett egy videót a 30 évvel ezelőtt Temesváron kitört forradalomról:
