Őslakosok szent helyét robbantotta fel egy bányavállalat

A világ második legnagyobb bányavállalatának számító brit–ausztrál Rio Tinto a hétvégén egyszerű bocsánatkéréssel intézte el, hogy még május 24-én, vasérc után kutatva, dinamittal felrobbantotta Nyugat-Ausztrália szövetségi államban az őslakosok 46 ezer éves szent helyét. A pusztítás felbecsülhetetlen értékű kulturális örökséget semmisített meg.

A road leads to an open-cut mine in the area known as the Pilbara region located in the north-west of Western Australia, September 5, 2016. Picture taken September 5, 2016. REUTERS/David Gray - RC134D966150 Fotó: REUTERS Forrás: Reuters

A Rio Tinto vasércbányászati terjeszkedésének áldozatul esett 46 ezer éves kulturális és archeológiai lelőhely Nyugat-Ausztrália természeti kincsekben, ásványokban gazdag Pilbara régiójában, a Juukan-szurdokban található és két barlangrendszert foglalt magában. A barlangokat évezredeken át használták menedékként elődeink, ezt több mint hétezer tárgyi emlék – őrlőkövek, csontból készített eszközök, valamint egy négyezer éves hajfonat is – bizonyítja. A Rio Tintónak kiterjedt érdekeltségei vannak Ausztráliában, a vasércbányászat és -feldolgozás a cég 43 milliárd dolláros éves bevételének több mint a felét adja.

A pusztítás annak ellenére következett be a CNN szerint, hogy már hét esztendeje folyik a csatározás a bányaipari óriáscég és a terület eredeti tulajdonosai, az őslakos Puutu Kunti Kurrama és Pinikura törzsek között a terület védelmében. – Messzemenően tiszteljük az őslakosokat, és rendkívül sajnáljuk a történteket és az ennek nyomán keletkezett fájdalmat. Kapcsolatunk sokat számít a vállalatnak, s a jövőben is együtt szándékozunk működni a helyiekkel. Először is sürgősen felülvizsgáljuk a Juukan-szurdok más területeivel kapcsolatos terveinket – nyilatkozta vasárnap Chris Salisbury, a Rio Tinto vasércbányászati részlegének vezérigazgatója. A nyilatkozatban a társaság emlékeztetett rá, hogy közte és az őslakosok között 2011 óta van érvényben átfogó, kölcsönösen kialakított megállapodás, de már ezt megelőzően is több mint tíz éven át egyeztettek a kulturális örökség mentéséről. Ez a folyamat 2014-ben teljesedett ki, amikor is nagyarányú leletmentési programba kezdtek a Juukan térségében.

Azonban Burchell Hayes, a Puutu Kunti Kurrama and Pinikura Aboriginal Corporation szóvivője kissé másként látja a helyzetet. Szerinte már 2013 óta folyamatosan tájékoztatják a Rio Tintót a helyszín kulturális jelentőségéről, ez legutóbb idén márciusban történt meg. Ezzel együtt a szervezet csak május 15-én értesült a bányavállalat robbantási szándékáról. Ezzel kapcsolatban Ken Wyatt őslakosügyi miniszter – maga is bennszülött – kijelentette: a pusztításnak nem lett volna szabad bekövetkeznie, s rendkívül fontos, hogy a jövőben ne történjen ilyesmi. Kevin Rudd volt miniszterelnök pedig – aki ausztrál vezetőként elsőnek kért bocsánatot a fehérek által a bennszülöttek ellen a múlt században elkövetett igazságtalanságokért – Twitter-üzenetében leszögezte: a Rio Tinto arroganciája szíven ütötte az ausztrálokat. A Juukan-szurdokban lévő menedékbarlangok a Stonhenge-nél kilencszer, a Colosseumnál huszonháromszor, a Machu Picchunál pedig hetvenötször idősebbek voltak.