Ősszel új támadássorozat indulhat ellenünk

Az Európai Tanács a ránehezedő nyomás ellenére is a magyar és lengyel álláspontot vette át a jogállamiság kérdésében, ez hatalmas siker – mondta lapunknak adott interjújában Varga Judit, az uniós csúcsértekezlettel kapcsolatban, azt nyomatékosítva: a Brüsszelben elfogadott következtetések nem tartalmaznak jogállamisági feltételrendszert. Az igazságügyi miniszter arra számít, hogy ősszel egy minden eddiginél gátlástalanabb támadássorozat indul.

„Hazánk végig nyílt lapokkal játszott” Forrás: Igazságügyi Minisztérium

– Vajon belenyugszanak a megállapodásba az Európai Bizottság liberális biztosai, és az Európai Parlament balliberális oldalán? Számít rá, hogy a magyar ellenzék EP-képviselői megpróbálják majd megtorpedózni az alkut?

– Ezek a szereplők, erőforrásokat nem kímélve, évek óta építik a „jogállamiság” fedőnév alatt futó összehangolt és átfogó politikai kampányt ellenünk. Kizártnak tartom, hogy egy csatavesztés után feladnák a küzdelmet. Arra számítok, hogy ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét. Ebben a magyar ellenzéki EP-képviselők oroszlánrészt fognak vállalni: eddig sem a magyar érdekeket képviselték Brüsszelben, hanem Brüsszel érdekeit Magyarországon, ez aligha fog változni. Nyilván megpróbálnak majd úgy tenni, mintha az Európai Tanács következtetései meg sem születtek volna, és folytatni fogják a jogállamisági mechanizmusok kiépítését és működtetését. Biztosan elmondják majd, hogy ami le van írva a konklú­ziókban, az valójában nem is azt jelenti, hanem valami teljesen mást. De tudjuk, hogy a küzdelem java még hátravan, és ezt felkészülten várjuk.

– Angela Merkel kancellár megígérte Orbán Viktornak, hogy a német EU-elnökség lezárja a hetes cikkely szerinti eljárást. Ez mennyire lesz kemény csata? Számíthatunk rá, hogy fél éven belül vége is lesz a jogállamiságról szóló vitáknak?

– Magyarország ebben a teljesen alaptalan és politikailag motivált eljárásban végig nyílt lapokkal játszott: minden felvetést és kérdést megválaszoltunk, tételesen cáfoltuk a vádakat. A meghallgatásokon a kevés felszólaló az unalomig ismételt kliséket hozta fel, meg sem kísérelve megérteni a magyar álláspontot. Az eljárás már régen lezárható lett volna, ha nem mérnének bennünket kettős mércével, és már eddig is nagyon sokat ártott a tagállamok közötti bizalomnak. Nem az egységet, hanem a megosztottságot erősítette az unióban. Ideje lezárni ezt a szerencsétlen fejezetet az európai integráció történetében, és az előttünk álló feladatokra koncentrálni.

– Az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentéséről a brüsszeli alku már nem tesz kifejezetten említést. Ennek fényében súlytalanná válik az őszre esedékes dokumentum?

– Bizony, ez nagyon fontos elem, amit nem lehet eléggé hangsúlyozni: az Európa-ügyi miniszterek hasonló tavalyi állásfoglalása után most az állam- és kormányfők sem gondolták úgy, hogy ki kellene állniuk a Bizottság éves jogállamisági jelentése mellett. Ez megint csak a magyar álláspont érvényesülését jelenti: nincsen szükség külső közvetítőre ahhoz, hogy a tagállamok alkotmányos párbeszédet folytassanak egymással. Nincs szükség arra, hogy egy külső szereplő vizsgálja vagy minősítse a jogállamiság helyzetét a tagállamokban. A küzdelem persze itt sem ért véget: a bizottság a jelentést így is el fogja készíteni, és ebben politikai megfontolásokból minden bizonnyal éppen Magyarországgal és Lengyelországgal szemben lesz a leginkább kritikus. De erre is fel vagyunk készülve: meg fogjuk akadályozni, hogy a bizottság politikai nyomásgyakorlásra használja a jogállamiságot. Meg fogjuk védeni Magyarországot, a magyar embereket, nemzeti büszkeségünket és szuverenitásunkat.