Szijjártó Péter: Nagyon könnyű ukránpártinak lenni Brüsszelben, Washingtonban a szép irodákban + videó

Az uniós csúcstalálkozó eredményeiről kérdezte Szijjártó Péter külgazdasági külügyminisztert Jan Balliauw, a belgiumi VRT TV Terzake című műsorának riportere. Az interjú során arról is faggatták a tárcavezetőt, milyen a kapcsolata orosz hivatali kollégájával, Szergej Lavrovval.

Brüsszel, 2024. február 3. Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bõvítésért és szomszédságpolitikáért felelõs tagja (elsõ sor, b-j) az Európai Unió informális külügyi tanácsülésének csoportképén a brüsszeli Egmont-palotában 2024. február 3-án, az uniós külügyminiszterek nem hivatalos tanácskozásai kezdetének 50. évfordulója alkalmából tartott ülésen. MTI/AP/Omar Havana Fotó: Omar Havana

– Számunkra két dolog volt nagyon fontos: először is, hogy biztosítsuk, hogy a mi pénzünk az Európai Unióból nem lesz Ukrajnába küldve […] Másrészt, hogy minden évben legyen egyfajta felülvizsgálati mechanizmus, hogy lássuk, hogyan költi el a pénzt az ukrán fél, így most a bizottság minden évben jelentést fog készíteni, és a jelentés alapján a tanács iránymutatást fog adni – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a belgiumi VRT TV Terzake című műsorának adott interjújában. Noha Jan Balliauw kiemelte, nem volt olyan javaslat, hogy Magyarországnak járó pénzeket adjanak Ukrajnának, a külügyminiszter arra mutatott rá,

ha tagállamként nem kapod meg a neked járó forrásokat, akkor felmerül a gyanú, hogy ha egy külső partnert kellene anyagilag támogatni, akkor az a pénz, amit neked kellene megkapnod, de nem kapod meg, esetleg a harmadik partnerhez kerül. De garanciát kaptunk arra, hogy ez nem fog megtörténni.

Magyarország határozottan elutasítja a fegyverszállítást Ukrajnának

Szijjártó Péter arról is beszélt, hazánk számára kiemelten fontos volt, hogy „az Európai Unió ne finanszírozza a fegyverek szállítását a mi részvételünkkel”. Hozzátette: „Nagyon nyilvánvalóvá vált, hogy ez a pénz, amit most az ukránoknak küldünk, szolgálni fogja magának az államnak a működését, szociális és egyéb kiadásokat fedez, nem pedig fegyverszállításokat”. A tárcavezető egyúttal rámutatott:

azon kevés európai uniós országok közé tartozunk, amelyek nem szállítanak fegyvereket Ukrajnának, és nem tervezzük, hogy ezen a politikánkon változtatni fogunk, így fegyvereket szállítani a jövőben sem fogunk.

– A fegyverszállítás számunkra vörös vonal – szögezte le. Balliauw rákérdezett a magyar vétóra is, amelyre válaszolva Szijjártó Péter elmondta, „legutóbb nem vétóztunk, éltünk azzal a lehetőséggel, amelyet konstruktív tartózkodásnak hívnak, ami azt jelenti, hogy nem akadályozol másokat valaminek a megtételében, de te magad nem veszel részt benne”. A VRT TV munkatársa arra is kitért, Magyarországon nagy nyomás van.

Igen, de ez az elmúlt 14 évben is így volt, ez nem újdonság. Amióta 2010-ben hivatalba léptünk, ez a nyomás azóta nehezedik ránk, mert nem követjük a fősodort. Sokszor képviselünk olyan álláspontot, amelyek ellentétesek a fősodorral, mert ez a mi nemzeti érdekünk

– magyarázta a külügyminiszter.

„Orbán-fáradtságról” beszélt Donald Tusk

Az interjú során szóba került Donald Tusk lengyel miniszterelnök is, aki az utóbbi időben többször is barátságtalan hangnemet ütött meg Magyarországgal szemben. A riporter kiemelte, a lengyel kormányfő „Orbán-fáradtságról” beszélt. – Ellenségnek tekint minket, és ez sajnos nem túlzás. De tudja, Magyarország és Lengyelország, a magyarok és a lengyelek testvériségben élnek, ezért nem hagyjuk, hogy Tusk miniszterelnök úr megzavarja ezt a testvériséget, megértjük, hogy neki ez a politikai álláspontja, rendben… ezzel együtt tudunk élni” – válaszolta Szijjártó Péter.

Magyarország legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre

Szijjártó Péter hétfőn a kárpátaljai Ungvárra látogatott, ahol hivatalos tárgyalásokat folytatott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, valamint az elnöki hivatal vezetőjével, Andrij Jermakkal. A belga műsorvezető arról kérdezte a tárcavezetőt, miért nem találkozott még Orbán Viktor miniszterelnök Volodimir Zelenszkij elnökkel. Szijjártó Péter azonban kiemelte, 

történelmünk legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk végre.

Ismertette: több mint egymillió ukrajnai menekültet fogadott be Magyarország és az 1500-at is meghaladja azon óvodák és iskolák száma, ahová ukrán menekült gyerekek járnak. – Senki sem beszél a tényről, hogy folyamatosan segítünk több mint 500 ezer ukrán családnak Ukrajnában, nemcsak a nyugati részen, hanem összesen húsz megyében Ukrajnában – közölte.

Tehát az utolsó dolog, amit tenniük kellene, az az, hogy kioktatnak minket arról, hogyan legyünk szolidárisak Ukrajnával, rendben van?

– tette hozzá.

Lavrovval való kapcsolatáról is kérdezték Szijjártó Pétert

– Mindig nagyon világossá teszem az álláspontomat mindenki számára, és nagyon világossá tettem az álláspontunkat Szergej Lavrovnak és az összes orosz kollégának egyaránt, hogy mi elítéljük a háborút. A háború rossz, rossz nekünk, rossz Ukrajnának, rossz Európának, és szeretnénk, ha abbahagynák – tudatta a tárcavezető. Kiemelte,

nagyon könnyű ukránpártinak lenni itt, Brüsszelben, Washingtonban a szép irodákban, de tessék megpróbálni Moszkvában! Én ott voltam és részt vettem az Orosz Energiahéten, körülbelül ezer ember volt ott a teremben. Ott ültem Oroszország miniszterelnök-helyettese és a legnagyobb oroszországi energetikai vállalatok vezetői mellett, és ott nyíltan kijelentettem, hogy elítéljük a háborút, és azt szeretnénk, ha ez a háború véget érne, és ez rossz nekünk.

Jan Balliauw azonban úgy látja, amikor tűzszünetről és tárgyalásokról van szó, az azt jelentené ezen a ponton, hogy Oroszországhoz kerülne Ukrajna húsz százaléka. „Nem, számunkra, magyarok számára a területi integritás és szuverenitás elve nem vita tárgya. Mi kiállunk Ukrajna területi integritásáért és szuverenitásáért. Az nem lehet kérdés, hogy Ukrajna és minden más ország területi integritását és szuverenitását tiszteletben kell tartani” – válaszolta Szijjártó Péter. Felidézte, Ungváron egy temetőt is meglátogatott, majd elmondta, amíg a háború tart, minden nap egyre több ember hal meg. – Ezért úgy gondolom, hogy a legfontosabb dolog a háború lezárása, az emberek gyilkolásának befejezése, aztán jöhetnek a béketárgyalások, és egy olyan békemegállapodás, amely biztosítja, hogy az egész régió békében éljen a jövőben – fogalmazott.

„A kormány már régen elvégezte feladatát”

Az interjú zárásaként Svédország NATO-tagságának ratifikálásáról kérdezték a külügyminisztert, aki elmondta, a kormány már régen elvégezte a saját feladatát. Kiemelte, ő volt az, aki az ügyet beterjesztette az Országgyűlésnek. – A kormány javaslata az, hogy ratifikáljuk Svédország NATO-csatlakozását. De a helyzet az, hogy sok parlamenti képviselőnk sértve érzi magát azon svéd politikusok miatt, akik Magyarországot bírálják, hogy az nem demokratikus ország, vagy a parlamentet, hogy az nem demokratikus intézmény, bírálják a választásokat, mintha azok nem lennének demokratikusak – emlékeztetett.

Világossá tettem svéd kollégáimnak, hogy tegyenek valamit annak érdekében, hogy biztosítsák ezeket az embereket – akiktől azt várják, hogy szavazzák meg a csatlakozásukat –, hogy nem fogják őket többé antidemokratikusnak minősíteni, mert igazságtalan

– tette hozzá.

A tárcavezető végül kiemelte, reméli, hogy az eljárás hamarosan lezárulhat és bízik abban, hogy ahogyan Törökországba is ellátogatott a ratifikáció előtt, úgy Magyarországra is eljön Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.

Borítókép: Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja (első sor, b-j) az Európai Unió informális külügyi tanácsülésének csoportképén a brüsszeli Egmont-palotában 2024. február 3-án, az uniós külügyminiszterek nem hivatalos tanácskozásai kezdetének 50. évfordulója alkalmából tartott ülésen (Fotó: MTI/AP/Omar Havana)