Putyin rekordot döntött, beszólt Kijevnek és Amerikának

Az elnök tagadta, hogy orosz katonai alakulatok lennének Ukrajnában.

Ezt a kijelentését Gleb Pavlovszkij orosz politológus a műsorban elhangzottakat értékelve politikai manővernek minősítette. Úgy vélte, hogy az orosz államfő a donecki és luhanszki „népköztársaságok” tárgyalási pozícióit akarta Kijevvel egy szintre emelni.

Putyin szerint már nincs közvetlen kapcsolat a nyugati büntetőintézkedések és az ukrán válság között, ez a kérdés „politikai síkra” tevődött át. Közölte, hogy most az ukrán válság békés megoldását célzó minszki megállapodásokat kell végrehajtani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy végrehajtsuk azokat, a kijevi vezetés nem siet vele, az ellenünk kirótt szankciók pedig megmaradnak” – állapította meg.

Az államfő véleménye szerint Oroszország gazdasági kilátásai nem rosszabbak, mint az Európai Unióéi vagy az Egyesült Államokéi. A politikus volt pénzügyminiszterével, Alekszej Kudrinnal szállt vitába az élő műsorban.

Kudrin utóbb azt mondta, az elnök megnyilatkozásaiból nem az derült ki, hogy készen állna arra, hogy választ adjon az ország előtt álló gazdasági kihívásokra. Az elhangzottakat az Interfax orosz hírügynökségnek értékelve a volt pénzügyminiszter úgy vélte, hogy Putyin minden erőfeszítése a következő két évre irányul, amely idő alatt az országnak ki kell jutnia a válságból.

Putyin abban is biztos, hogy politikája nemcsak a krízisből kivezető úthoz, hanem egészében véve az országnak a nehéz helyzetből való kilábalásához vezet – mondta Kudrin. Hozzátette, szomorú, mert megértette, hogy az elnök döntése nélkül semmi sem mozdulhat Oroszországban.

Vlagyimir Putyin a műsorban beszélt arról is, hogy feloldották az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszerek Iránnak való szállítási tilalmát. Ezt azzal indokolta, hogy arra kell ösztönözni Teheránt, továbbra is építő módon működjön együtt a nemzetközi közösséggel az atomprogramról folyó tárgyalásokon. Azt mondta: „egyértelműen látjuk, hogy iráni partnereink nagyon nagy rugalmasságot és világos szándékot mutatnak a kompromisszumra az iráni atomprogramban”.

Az orosz elnök azzal vádolta Washingtont, hogy nyomást gyakorolt egyes külföldi állami vezetőkre, hogy azok ne vegyenek részt a náci Németország felett Európában aratott győzelem 70. évfordulójára tervezett moszkvai ünnepségeken, így a május 9-re tervezett moszkvai katonai díszszemlén. Putyin azt mondta, hogy „a távolmaradás minden politikai vezető személyes választása, és annak az országnak a döntése, amelyet képvisel”.

„Van, aki nem akar jönni, másoknak nem engedik a washingtoni megyei pártbizottságnál, azt mondják, hogy nem szabad, pedig sokan akarnak részt venni” – fogalmazott az elnök, arra utalva, hogy szerinte a volt szocialista országok az Egyesült Államok utasításait követik. Putyin hozzáfűzte, hogy a Kreml mindazonáltal tiszteletben tartja a külföldi államok és politikusok döntését, és üdvözlik, ha ők bármikor, bárhol tiszteletüket akarják kifejezni a felszabadítók, a nácizmus legyőzői, valamint áldozatai előtt.

Az orosz elnök hibának nevezte, hogy a Szovjetunió a második világháború után ráerőltette saját fejlődési modelljét a kelet- és közép-európai államokra. Hozzátette, hogy szerinte „körülbelül ugyanígy” viselkednek az amerikaiak, „az egész világra” ráerőszakolva a modelljüket. „Ők is sikertelenségre vannak ítélve” – vélte.