Rohamtempóban épül a krími híd

Eredetileg a német nácik tervezték azt a hidat, amelyen három év múlva már szabadon autózhatunk.

Majláth Ronald
2015. 10. 12. 11:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szárazföldi Oroszország egy lépéssel közelebb került a Krím félszigethez: ideiglenes hidat építenek a munkások, amelyeken a kercsi híd megépítéséhez szükséges gépeket és anyagokat szállítják – írta legutóbb a Russia Today. A grandiózus építményhez 3500 tonna építési anyagot használnak, ami még csak a kezdet: hamarosan elkezdhetik a további hídszakaszok építését is.

A Kercsi-szorosnál megépítendő híd ötlete eredetileg Hitler fegyverkezési minisztere, Albert Speer fejéből pattant ki 1943 elején. A harmadik birodalom főépítésze abban reménykedett, hogy egy ilyen híd megkönnyítené a német inváziót az Észak-Kaukázusban. A tervezet olyannyira megtetszett Hitlernek, hogy márciusban parancsba is adta, hogy hat hónapon belül építsék meg a hidat, amelyen vasúti síneket is futtattak volna.

Egy hónap múlva már megkezdődtek a munkálatok: a Fritz Todt náci politikus nevét viselő szervezet azonnal nekilátott a munkálatoknak, azonban a híd egyharmadánál abba kellett hagyniuk az építést. Mivel a szovjetek támadást indítottak, a Wehrmacht felrobbantotta a megépült szakaszt, hogy megnehezítsék a szovjetek előrenyomulását. Azonban a Vörös Hadsereget ez sem tudta megállítani, így 1944 nyarán felszabadították a Krímet, majd belekezdtek egy saját híd felhúzásába, kevés sikerrel. A következő év elején ugyanis a zajló jég elsöpörte a félkész építményt.

A második világháború után különböző tervek születtek a Kercsi-szoros áthidalására, azonban ezek mind a fiókban landoltak. Helyette végül beüzemeltek egy kompjáratot, amivel áthidalták a távolságot.

A Szovjetunió összeomlása után újra felmerült a híd megépítésének kérdése, azonban végül mind az orosz, mind az ukrán fél elállt a projekttől. 2010-ig kellett várni a következő lépésre: ekkor Viktor Janukovics, ukrán és Dmitrij Medvegyev orosz elnök megállapodtak arról, hogy híddal kötik össze a Krím félszigetet Oroszországgal. Mégsem kezdődött meg az építés. Erre 2014-ig kellett várni, amikor a Krími Autonóm Köztársaság orosz vezetői kinyilvánították a terület függetlenedési szándékát Ukrajnától.

Most már nem hezitált az orosz vezetés: Dmitrij Medvegyev már a Krím Oroszországhoz való csatlakozása előtt elrendelte a Kercsi-szoroson átvezető, Oroszországot a Krímmel összekötő híd építését, mondván: „Ukrajna a múltban nagyon fontos kereskedelmi és gazdasági partnerünk volt, ma is az, s az lesz a jövőben is”.

Talán senki sem csodálkozott különösebben, mikor ez év januárjában Arkagyij Rotenberg cége, a Sztrojgazmontazs (SGM) kapta meg a 3 milliárd dolláros hídépítési szerződést. Rotenberget Putyin jó barátjaként tartja számon a sajtó, aki valamikor együtt cselgáncsozott a későbbi elnökkel. Ahogy az sem lephette meg a közvéleményt, hogy az SGM közbeszerzési versenytárgyalás nélkül kapta meg a szerződést, ami nem egyedülálló az orosz közpénzek elköltésénél.

 

Rotenberg ugyan tagadta, hogy a megrendelésnek bármi köze lenne a Putyinhoz fűződő barátságához, az üzlet bizonyosan jól jött neki, mert fél évvel korábban az olasz hatóságok lefoglalták a tulajdonában lévő ingatlanokat.

A mostani tervek szerint a hidat több szakaszban készítenék el, amelyen egy kétszer kétsávos autóút, mellette pedig egy dupla sínpárból álló vasút fog húzódni. Még a félsziget energiaellátására is gondoltak: egy magasfeszültségű kábelt fektetnének le a híd mentén, sőt idővel gázvezetéket is építhetnek a közelbe.

Az így megépülő híd hossza 19 kilométer lesz, ebből az első, 6,1 kilométeres szakasz a krími Kercs városát Tuzla szigettel köti össze, a második, 7,5 kilométeres rész pedig a szigetet és a Tuzla-földnyelvet. A hidat 120 km/órás sebességű közlekedésre tervezték, kapacitása pedig napi 36 ezer járműre is elegendő lesz. Emellett a múlt héten a szárazföldi Oroszországban belekezdtek a hídhoz vezető negyven kilométeres M25 autópálya építésébe is. 2018 végén így – 75 évvel az első tervek után – meg is indulhat a közúti közlekedés a kercsi hídon.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.