– Hogyan értékeli a koronavírus elleni romániai oltási folyamatot?
– Románia nagyon helyesen járt el, amikor úgy döntött, hogy az oltóanyagok tartalékolása helyett már az első szállítmány megérkezésekor a vakcinálást igénylők előtt megnyitotta az időpont kiválasztására létrehozott digitális programot. Az első kétszázezer oltásnak – hogy egy standard viszonyítási számot vegyünk alapul – körülbelül a hetven százalékát az egyéni regisztrációk tették ki. Tehát az emberek fel voltak készülve, és várták az oltóanyagok megjelenését. A tíz százalékát tették ki az első öt napban a családorvosok által indítványozott előjegyzések, és körülbelül húsz százalékát azok, amelyek a speciális intézményektől jöttek. A beígért vakcinák leszállításáért felelősök hibáin kívül folyamatosnak nevezhető az oltóanyag beszerzése. Románia az Európai Unió által eddig elfogadott három oltóanyagot használja, vagyis az AstraZeneca, a Moderna és a Pfizer vakcináját. Állandóan bővül az oltóközpontok hálózata. Románia az elsők között van az Európai Unióban a beoltottak számát tekintve. Márciusban több mint kétmillió adag oltóanyag érkezésére számítunk.
– Az oltási folyamat kezdetén késett a Pfizer-vakcina leszállítása. Több tízezer oltást igénylő időpontja tolódott emiatt két-három héttel. Mennyire zavarta ez meg a vakcinálási stratégiát?
– Mivel már az első szállítmányra lehetett egyénileg is jelentkezni, komoly hiány alakult ki. Szerencsére hatékony volt a kommunikáció az oltási folyamatért felelősök, az egészségügyi minisztérium részéről, ami azt eredményezte, hogy a hiánnyal tulajdonképpen felértékelődött az oltás. Kétségtelen, hogy sokakat érintett negatívan a késés, de az eset után érezhetően megnőtt az igény az oltásra, sokan éppen a kialakult hiány miatt jutottak el oda, hogy beoltassák magukat.
– Egyre többen bírálják azt, hogy Romániában az igazán veszélyeztetettek, az idősek csak az egynegyedét teszik ki az eddig beoltottaknak. Tudatos stratégiáról van szó?
– Már januárban kiderült, hogy az oltási időpontra jelentkezők között az arányok eltolódtak. Romániában a járvány idején nagy kockázatot vállaló munkát betöltők száma magas, nagyon sok területen dolgozót soroltak be ebbe a kategóriába. Az oltási bizottság a napokban azt kérte, hogy emeljék 65 éves korig azt a korhatárt, ameddig az AstraZeneca vakcinája beadható. Romániában jelenleg az 55 év alatti személyek kaphatják meg az AstraZeneca oltóanyagát. Úgy gondolom egyébként, hogy nincs nagy jelentősége az arányoknak, a legfontosabb, hogy minél többen védettséget szerezzenek. Csak így lehet csökkenteni a harmadik hullám okozta megbetegedések számát. Az idősek mellett egyre magasabb a koronavírus által fertőzött, egyéb krónikus betegségekkel küzdő középkorúak, fiatalok száma. A járvány fékezésekor nagyon fontos az aktív populáció átoltása.
Vass Levente
Fotó: MTI/Boda L. Gergely
– Mekkora az oltás elutasítottsága Romániában? Van-e különbség ebben a tekintetben a magyarlakta erdélyi térségek és az ország többi része között?
– Azt tapasztaljuk, hogy az iskolázottabbak körében jóval elfogadottabb a védőoltás. Ez már az egészségügyiek oltásakor is nyilvánvalóvá vált. Óriási volt az orvosok és az ápolók közötti különbség ilyen tekintetben. De a városi, illetve a vidéki, falusi környezet meghatározó, urbánus környezetben nagyobb az oltási kedv. Ebben a kérdésben fontos az állam, a minisztérium felelőssége. Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy szeptemberig nagy arányú átoltottságot kell kialakítani az új iskolai újrakezdéshez, a mindennapi élet zavartalan folytatásához. Nincs különbség egyébként a székelyföldiek és a más romániai régiókban élők viszonyulása között. Miközben a gyermekkori oltások tekintetében konszenzus van, csupán három-négy százaléknyi az elutasítók aránya, addig a Covid elleni vakcinát a lakosság több mint harminc százaléka utasítja el, bár az elfogadottság növekvő tendenciát mutat. A nyájimmunitás kialakításának közösségi szinten kellene prioritást élveznie.
– Mi a romániai álláspont az oltásigazolással kapcsolatban, támogatja-e Bukarest az úgynevezett vakcinaútlevél bevezetését?
– Egyelőre nincs kiforrott álláspont ezzel kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy egészségpolitikai szempontból a fenntarthatóság, a hatékonyság nem élvezhet előnyt a méltányossággal szemben. Azaz addig, amíg nem lehet minden igénylő számára biztosítani az oltóanyagot – márpedig ennek egyelőre vannak objektív, beszállítási akadályai –, addig nehezen lehet a vakcinaútlevélről dönteni. Ne feledjük, hogy a fiatalok, akik egy szociálisan érzékeny réteget képviselnek, a legkésőbb fognak oltóanyaghoz jutni. Sokan közülük külföldön folytatják a tanulmányaikat. Ők hátrányba kerülnének egy ilyen útlevél bevezetésekor. Ugyanakkor külföldre utazáskor az oltási igazolvánnyal rendelkezők élvezhetik majd az egyes országokban biztosított előnyöket.
