Segítséget nyújthatunk a kárpátaljai magyaroknak

A helyzet folyamatosan változik, nem lehet tudni, hogy a következő órákban, napokban mi történik. Martonyi nem akar pánikról hallani.

Martonyi János leszögezte: Magyarország számára Ukrajna fontos, stratégiai jelentőségű szomszéd, része térségi politikánknak. Kiemelte: a kárpátaljai közösség nem kíván kárpátaljai autonómiáról beszélni, nyomatékosan kérték, mindenkit győzzenek meg arról, hogy nekik nyugalomra, békére, biztonságra, gazdasági körülményeik javulására van szükségük.

Kitért arra, hogy Ukrajnában meg fog indulni egy alkotmányozási folyamat. Ennek fontos kérdése lesz a decentralizáció, amely Martonyi János szerint a Kárpátalján élő magyarok számára kifejezetten jó dolog lehet. Kiemelte viszont, hogy a magyar közösség dönti el, milyen álláspontot képvisel, és a budapesti kormányzatnak ezt kell támogatnia.

Az ukrajnai magyarság helyzete mellett Magyarországnak biztonsági és gazdasági érdeke is, hogy Ukrajna biztonságos legyen – tette hozzá a miniszter. Ukrajnában jelen van a legnagyobb magyar bank, számos magyarországi vállalat, cég az ukrán exportból él, mindemellett az ország gazdasági helyzete a gáz-, illetve energiaellátásban is érinti Magyarországot – emelte ki.

Az uniós külügyminiszterek is többször tanácskoztak az elmúlt időszakban, és Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére kedden a visegrádi országok képviselői is tárgyaltak az ukrajnai helyzetről – idézte fel a külügyminiszter. Kiemelte a V4-es kormányfők keddi nyilatkozatát, amelyben elítélték, „súlyos eszkalációnak” nevezték, hogy a moszkvai parlament felsőháza – az ukrán kormány akaratával szemben – felhatalmazást adott az orosz fegyveres erők bevetésére Ukrajna területén. A kormányfők utaltak arra, hogy a 21. század Európájában egy olyan katonai intervenció megdöbbent szemtanúi, amely az 1956-os magyarországi, az 1968-as csehszlovákiai és az 1981-es lengyelországi események tapasztalatait idézi fel.

Martonyi János ugyanakkor szólt arról is, hogy a válság a magyarokat közelebb hozta egymáshoz, és bízik abban, hogy a Kárpátalján a magyar–magyar párbeszéd is erősödik.

Ertsey Katalin, a külügyi bizottság LMP-s elnöke felszólalásában hiányolta, hogy a külügyminiszter nem beszélt arról: „tényként vehetjük, hogy Oroszország elfoglalta a Krímet”. Fontos kérdés, hogy jelenleg hány katona van a Krím félszigeten, ha a számuk meghaladja a 25 ezret, akkor komolyabban kell foglalkozni ezzel a kérdéssel – tette hozzá. Magyarország nem maradhat csöndben – szögezte le az ellenzéki politikus, hozzátéve: sokkal hamarabb ideérhet ez a feszültség, mint ahogy a külügyminiszter felvázolta.

A bizottság ülésén több szocialista képviselő hiányolta, hogy a magyar miniszterelnök nem szólalt meg korábban Ukrajna ügyében. Kovács László aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormány éppen most kötött hosszú távú szerződést Oroszországgal. Ezzel egy olyan országtól tették függővé Magyarországot, amely különböző sérelmekre hivatkozva akár erőszakos eszközökkel is próbál nyomást gyakorolni – mondta.

Erre reagálva Martonyi János a paksi erőművel kapcsolatos megállapodásra utalva azt mondta, látni kell, hogy az Európai Unió nagy tagállamai és mások is sokkal jelentősebb gazdasági érdekeltségekkel, oroszországi befektetéssel rendelkeznek, jelentős ügyletek vannak folyamatban, köztük fegyverszállítások is. Ehhez képest a magyar–orosz gazdasági kapcsolatok nem a legjelentősebbek – tette hozzá. Kiemelte: nem merülhet fel a kérdés, hogy ha az Európai Unió szankciókról dönt, Magyarország ne alkalmazza őket.

A nemzetbiztonsági és a külügyi bizottság együttes ülésén több képviselő is szóba hozta, hogy a kárpátaljai magyarok kérése az, a helyzetüket, törekvéseiket ne tegyék kampánytémává.

A nemzetbiztonsági kérdéseket már zárt ajtók között vitatták meg a bizottsági tagok, többek között a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium, az operatív törzs, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat képviselőinek részvételével.

A kormány már meghozta az intézkedéseket a gáztározók feltöltésére; Magyarország megfelelő tartalékokkal rendelkezik – mondta Martonyi János külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője a nyílt ülés után közölte, a kormány fel van készülve minden lehetőségre. A tározókkal összefüggésben azt mondta, nyugodtak lehetünk, és nemcsak azért, mert március van, hanem azért is, mert az ország rendelkezik megfelelő tartalékokkal, és azokkal az útvonalakkal is, amelyek biztosítják azt, hogy szükséghelyzetben is gondoskodni lehessen az ország gázellátásáról.

A Szlavutics ukrán hadihajó legénysége megakadályozta, hogy fegyveresek elfoglalják a hajót – közölte szerdán az ukrán védelmi minisztérium. A tárca közleményét a Szegodnya című ukrán napilap internetes felületén ismertette. A Szlavutics hadihajó jelenleg a szevasztopoli kikötőben vesztegel, útját a tenger felé elállják az orosz fekete-tengeri flotta hajói, amelyek az elmúlt napokban részt vettek a Krím félsziget megszállását célzó műveletekben.

Az ukrán tájékoztatás szerint „fegyveresek egy vontatóhajón megközelítették a hadihajót, de annak személyzete erővel visszaverte a támadást”. Kísérlet történt arra, hogy elfoglalják a hajót és fegyvereit, s foglyul ejtsék a matrózokat – mondta Vitalij Zvjagincev dandárparancsnok, az ukrán felszíni flotta parancsnoka.

Ukrajna összesen 11 milliárd euróhoz juthat hozzá a következő években az Európai Uniótól és a hozzá tartozó pénzügyi intézményektől – jelentette be szerdán José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

Az EU a saját költségvetéséből 3 milliárd eurót, 1,6 milliárd euró kedvezményes kölcsönt és 1,4 milliárd euró támogatást nyújt, emellett pedig Ukrajna összesen 8 milliárd eurót kaphat az Európai Beruházási Banktól (EIB), valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD). A csomaggal az Európai Unió az Ukrajna gazdasági és politikai reformját elősegíteni hivatott nemzetközi erőfeszítésekhez óhajt hozzájárulni – közölte az Európai Bizottság elnöke.

Az új ukrán kormány elsőrendű feladata decentralizálni az utóbbi négy év alatt Kijevben központosított hatalmat és több önrendelkezési jogot biztosítani a régióknak – jelentette ki Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a szerdai kormányülést megnyitó beszédében. Az önkormányzati rendszer reformjának mihamarabbi kidolgozásával a kormányfő Volodimir Hrojszman miniszterelnök-helyettest bízta meg. „Az emberek megyei, kerületi tanácsokat választottak, és ezeknek a választott testületeknek nagyobb hatáskörrel kell rendelkezniük” – hangsúlyozta Jacenyuk.

A miniszterelnök bejelentette, hogy a szerdai ülés munkájába bekapcsolódnak a megyei kormányzók is. Szavai szerint ezzel új hagyományt teremtenek, mert így nem kell „milliókat” költeni az államkasszából a miniszterelnök és helyettesei vidéki útjaira. A kormány úgy határozott, hogy kiárusítja a központi hatalmi szervek autóparkját. Olekszandr Slapak pénzügyminiszter szerint egy-egy autó marad minden minisztérium birtokában. A többi, mintegy másfél ezer gépkocsit eladják, a bevétellel pedig az állami költségvetést erősítik.

Orosz erők behatoltak két ukrán rakétavédelmi egység területére a Krím félszigeti Szevasztopolban, a Fiolent-fok közelében, és ellenőrzésük alá vonták az ottani rakétakomplexumot – jelentette szerdán az Intarfax-Ukraina hírügynökség helyi forrásokra hivatkozva. Az ukrán védelmi minisztérium egyelőre nem tudta megerősíteni a hírügynökségi jelentést. Az Interfax-Ukraina szevasztopoli forrása szerint az orosz katonák orosz rakétaszakértők és oroszbarát aktivisták érkezését várják, akik arra próbálják majd rábírni az ukrán katonákat, hogy az oroszokkal közösen lássák el harci feladataikat.

A Liga.net ukrán honlap Vladiszlav Szeleznyovot, az ukrán védelmi minisztérium krími sajtóközpontjának vezetőjét idézte, aki Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a március 5-re virradó éjszaka lezajlott művelet során az orosz katonák részben lerombolták, részben blokkolják az ottani berendezéseket. Az irányító berendezést összetörték, és a rakéták indítóállásait ellenőrzésük alá vonták – állította Szeleznyov.

A Krím félszigeten azonosító jelzés nélkül tevékenykedő felfegyverzett egységek a fekete-tengeri orosz hadiflotta szevasztopoli bázisáról és a dél-oroszországi Novorosszijszkból valók – közölte szerdán a Kommerszant című napilap.

A tekintélyes orosz politikai-gazdasági újság tudomása szerint az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság területén az orosz tengerészgyalogság szevasztopoli 810-es dandárjához tartozó erők és a Fekete-tenger oroszországi partvidékén található hatalmas kikötővárosban, Novorosszijszkban állomásozó 7. hegyi deszant dandár egységei tevékenykednek felségjelzés nélkül.