Súlyos veszteségeket szenvedtek az ukránok

Közben elindultak az ukrán határ felé a Délkelet-Ukrajnának szánt orosz segélyt szállító teherautók.

Emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt vállalta a segéllyel kapcsolatos logisztikai feladatok ellátását, azaz a szállítmány útvonalának meghatározást, a segély tárolását, valamint szétosztását Ukrajna területén. Ehhez viszont garanciára van szüksége a szeparatistákról, illetve Oroszországtól arra vonatkozóan, hogy a szállítmány biztonságban áthaladhat majd a szakadárok kezén lévő területeken. A határszakasz, amelyen keresztül az orosz segélykonvojt szeretné Moszkva Ukrajnába beléptetni, a szeparatisták ellenőrzése alatt áll.

A Doneck megyei kormányzóság csütörtöki közleménye szerint az elmúlt egy nap alatt a megyében 34 civil vesztette életét, és 24-en sebesültek meg a kormányerők és a szakadárok közötti harcok miatt. Luhanszk városában már tizennyolcadik napja nincs áram- és vezetékes-vízellátás. A város vezetői azt közölték, hogy kenyér és alapvető élelem még kapható a boltokban, de gyógyszer- és élelmiszer-szállítmányok már régóta nem érkeznek a városba.

Közben elindultak csütörtökön az ukrán határ felé a Délkelet-Ukrajnának szánt orosz humanitárius segélyt szállító teherautók. A járművek eddig az ukrán határhoz közeli Kamenszk-Sahtyinszkij településen várakoztak. A teherautók tíz-tizenötös csoportokban haladnak majd a körülbelül 50 kilométerre lévő orosz–ukrán határ felé. A mintegy 270 teherautó kétezer tonna élelmiszerrel, gyerektápszerrel, vízzel és gyógyszerekkel augusztus 12-én indult el az orosz főváros, Moszkva környékéről, két nap múlva érkezett az ukrán határ közelébe, s azóta a rosztovi területen várakozott.

A Nyugatnak ahhoz hasonló módon kellene támogatnia Ukrajnát, ahogyan az Iszlám Állam nevű szélsőséges milícia ellen harcoló iraki erőket segíti – mondta az ukrán külügyminiszter egy csütörtöki német lapinterjúban. Pavlo Klimkin az Express című kölni lapnak adott interjúban kiemelte, hogy következetes lépés lenne a Nyugat részéről, ha „technikai és katonai támogatást nyújtana Ukrajnának a terrorizmus elleni harchoz, hasonlóan ahhoz, ami Irak esetében jelenleg történik”, mert az ukránok küzdelme „az Európai Unió elemi érdeke”.

Ukrajnának emellett az „európai reformok” végrehajtásához is segítségre van szüksége – tette hozzá Pavlo Klimkin, aki szerint egy gazdasági és politikai támogatási programot, „ukrán Marshall-tervet” kellene összeállítani, a program vezetését pedig Németországnak kellene vállalnia.

Az előző hét végén Berlinben tartott ukrán–orosz–német–francia külügyminiszteri megbeszéléssel kapcsolatban azt mondta, hogy kedvező fejlemény a tárgyalások elindulása, de fegyverszüneti megállapodás csak akkor jöhet létre, ha teljesül három feltétel. Az első az ukrán–orosz határ biztonságának és ellenőrzésének helyreállítása, a második pedig az, hogy az EBESZ felügyeli a megállapodás betartását mindenhol, beleértve a határ térségét. A harmadik feltétel az oroszpárti szakadárok fogságába esett ukránok szabadon bocsátása – mondta Pavlo Klimkin. Hangsúlyozta, hogy „a szankciók egyedül nem állítják meg” Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és nemzetközi összefogás nélkül Európa nemigen tudja feltartóztatni a „moszkvai agressziót”.

Az elmúlt időszakban romlott a helyzet Kelet-Ukrajnában – jelentette ki Navracsics Tibor csütörtökön Budapesten az Országgyűlés külügyi és nemzetbiztonsági bizottságának együttes ülésén. „Kelet-Ukrajnában a helyzet nem a stabilizáció felé halad, hanem optimistábban fogalmazva azt mondhatjuk, hogy nem javult a helyzet, kicsit pesszimistábban azt mondhatjuk, rosszabbodott a helyzet” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

A miniszter elmondta: a magyar diplomáciát három szempont vezérelte az ukrajnai válsággal kapcsolatban. Az első a békés rendezés, a helyzet stabilizálódása. A második, hogy Magyarország érdekelt egy a területi integritását élvező, demokratikus, független, a kisebbségi jogokat tiszteletben tartó Ukrajna létében. A harmadik, hogy a magyar lépések megtételekor különös figyelemmel kell lenni a kárpátaljai magyarság érdekeire.

„Nem jöhet olyan fordulat, amely a kárpátaljai magyarság jogainak csorbulását vagy életkörülményeinek lehetetlenné válását eredményezné” – jelentette ki. A miniszter szerint az ukrajnai válságban fordulópont volt a malajziai utasszállító repülőgép lelövése. Ezt követően ugyanis aktívabbak lettek az amerikai és európai békéltetési kísérletek, és kiterjesztették az Oroszországgal szembeni szankciókat.

A Moszkva által bevezetett, a mezőgazdasági termékeket érintő „súlyos, egyoldalú bojkott” erőteljesen sújtja a kelet- és dél-európai gazdaságokat – jelentette ki. Felidézte, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala szerint Magyarország a balti államok és Lengyelország után az ötödik az orosz bojkott által leginkább érintett tagállamok között. A magyar mezőgazdasági exportnak nagyjából napi 70 millió forint veszteséget jelent az orosz intézkedés, ezért a magyar kormány jelezte az Európai Uniónak, hogy igényt tart kompenzációra az erre a célra megnyitott alapból.

Navracsics Tibor azt is kiemelte: az Ukrajnában elrendelt mozgósítás nem jelent hadiállapotot, csak a tartalékos állomány mozgósítását. Mint mondta, bírja Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter ígéretét, hogy a mozgósítás nem fogja aránytalanul érinteni a kárpátaljai magyarokat. A miniszter szerint a határon túli magyar kisebbségek közül a kárpátaljai a legsérülékenyebb.

A tárcavezető a bizottsági ülés első, még nyilvános részében foglalta össze az ukrajnai helyzetet. Ezután – a képviselői kérdések előtt – a magyar nemzetbiztonsági és külügyi érdekekre hivatkozva zárt ülést rendeltek el.

Az Országgyűlés külügyi és nemzetbiztonsági bizottságának csütörtöki együttes ülésén mások mellett részt vett még Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Papp Károly országos rendőrfőkapitány, több minisztérium és a titkosszolgálatok képviselői.