Az urándúsítás vitát kelt Washington és közel-keleti szövetségese együttműködésében, különösen mióta Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös tavaly bejelentette, hogy a szunnita királyság atomfegyvereket fog fejleszteni, ha regionális riválisa, a síita többségű Irán is így tesz.
Szaúd-Arábia – a világ legnagyobb olajexportőre – azt állítja, hogy békés célú atomenergia felhasználásával több lábra állítaná energiaellátását, de az urándúsítás megnyithatja az utat a katonai célú felhasználás előtt is.
„Óvatosan haladunk … két atomreaktorral próbálkozunk” – jelentette ki Abdulaziz bin Szalmán utalva az öböl menti arab ország első két atomerőművének építésére vonatkozó tervre.
„A királyság azonban végül egy teljes körű nukleáris programot szeretne, beleértve a nukleáris üzemanyag céljára szolgáló urán termelését és dúsítását is” – jelentette ki a tárcavezető .
Az atomerőművek építésére vonatkozó közbeszerzési pályázatot 2020-ban indítanák el. A több milliárd dolláros projekt előzetes tárgyalásain amerikai, orosz, dél-koreai, kínai és francia cégek vesznek részt.
Bár az atomreaktoroknak mintegy 5 százalékos dúsítottságú uránra van szükségük, ugyanezt a technológiát fel lehet használni az atomfegyverhez szükséges, nagyobb dúsítottságú urán előállítására is.
Ahhoz azonban, hogy amerikai cégek is indulhassanak a szaúdi tenderen, a nukleáris technológia békés felhasználásáról szóló megállapodást kellene aláírni Washingtonnal, amit Szaúd-Arábia ellenez, mert ez megtiltaná számára az urándúsítást és az elhasznált fűtőanyag újrafeldolgozását.
Rijád teljes mértékben támogatja Donald Trump Iránnal szemben alkalmazott maximális nyomásgyakorlását. Az amerikai elnök tavaly májusban egyoldalúan felmondta az iráni atomprogram korlátozásáról szóló 2015-ös többhatalmi megállapodást és egy sor szankciót vezetett be az iszlám köztársasággal szemben.
Irán péntek hajnalban jelentette be, hogy tovább csökkenti az atomalkuban vállalt kötelezettségeinek teljesítését: egyáltalán nem korlátozza az urándúsítással kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenységét, benne az urándúsításhoz használt korszerű centrifugák fejlesztésével kapcsolatosakat sem.
A 2015-ös megállapodás alapján Irán folytathat kis mértékű urándúsítással járó kutatást és fejlesztést, de nem halmozhatja fel a dúsított uránt, és bizonyos típusú urándúsító centrifugákat nem használhat.
