Szijjártó Péter Manilában tárgyalt többek között Teodoro Locsin külügyminiszterrel és Ramon Loopze kereskedelmi és ipari miniszterrel. A koronavírus-járvány kezdete óta még nem járt ilyen magas szintű külföldi diplomáciai küldöttség a délkelet-ázsiai szigetországban.
A tárcavezető abban állapodott meg manilai tárgyalásain, hogy
harmincmillió dolláros kötött segélyhitelprogram indul, amelyet magyar vállalatok hajtanak végre.
A többi között a legnagyobb, több mint 900 négyzetkilométeres Laguna-tó rehabilitációját fogják elvégezni. A főváros, Manila közelében elterülő tó komoly szennyeződéstől szenved, így gyakorlatilag sem idegenforgalmi, sem más típusú igénybevétele nem lehetséges. Ezen akar változtatni a Fülöp-szigeteki kormány magyar vállalatok nagymértékű bevonásával.
Fotó: Facebook
Szijjártó Péter rámutatott arra, hogy a magyar gazdaság jövőbeni sikere nagy mértékben függ attól is, hogyan tudják megerősíteni külföldi pozícióikat azok a magyar vállalatok, amelyek nemzetközi szinten is elismert és keresett technológiákat, valamint termékeket tudnak előállítani. A koronavírus-világjárvány miatt azonban most sokkal nagyobb és élesebb a küzdelem ezekért a piaci pozíciókért, ezért
az államok is sokkal nagyobb lendülettel lépnek be ebbe az új típusú versenybe, és segítik a saját vállalataikat a külpiacokon.
– A magyar vállalatok nemzetközi piaci jelenlétéért most erőteljesen meg kell küzdeni. A magyar kormány készen áll erre, és Délkelet-Ázsiában is minden politikai támogatást megadunk a magyar vállatoknak – mondta Szijjártó Péter. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar vállalatok egyik tradicionális piaca éppen Délkelet-Ázsia, tekintettel arra, hogy az ott található országok gazdasága dinamikusan növekszik, másrészt pedig az előttük álló, alapvetően természeti kihívások magyar technológiákat tesznek keresetté. Ilyen például a vízgazdálkodás területe, ahol Magyarország világszinten versenyképes, bizonyos területeken pedig egyedülálló technológiai-mérnöki megoldásokat fejlesztett ki.
Fotó: Facebook
– A magyar vízgazdálkodási megoldásokra a Fülöp-szigeteken is óriási kereslet van
– mondta a tárcavezető.
A magyar élelmiszeripari termékek ügyében is lobbizott a magyar diplomácia Manilában, hiszen – mutatott rá a tárcavezető – a magas színvonalú, egészséges élelmiszeripari termékek iránt egyre nagyobb a kereslet a térségben. – Jó esélyünk van arra, hogy az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza elvonulását követően magyar baromfi- és sertéshústermékek is megkapják a lehetőséget, hogy visszatérjenek az egyre dinamikusabban növekedő Fülöp-szigeteki piacra. Ez újabb magyar vállalatok számára jelent majd komoly, exportból származó árbevételt – mondta a miniszter.
Magyarországnak és a magyar gazdaságnak az az érdeke, hogy a világgazdaság minél nyitottabb, szabadabb és tisztességesebb legyen, ezért a magyar kormány azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió „villámgyorsan” indítsa újra a Fülöp-szigetekkel korábban leállított szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat, mert minél szabadabban lehet a szigetországba exportálni, annál jobb lesz a magyar vállalatoknak.
Fotó: Facebook
Magyarország egy politikai kérdésben is szorosan együttműködik a Fülöp-szigetekkel, ez pedig a keresztény közösségek védelme világszerte.
– Ma már világosan kell beszélnünk arról, hogy a kereszténység a legüldözöttebb vallássá vált. Mi kötelességünknek tekintjük – mint egy erős keresztény kultúrával rendelkező ország –, hogy kiálljunk ezekért a keresztény közösségekért – mondta Szijjártó Péter. Hangsúlyozta, hogy így tesz a Fülöp-szigetek is, így a két ország a nemzetközi szervezetekben együtt lép fel a keresztény közösségek megvédéséért.
A magyar miniszter látogatása idején megállapodás született arról, hogy a Stipendium Hungaricum keretében Magyarország harminc Fülöp-szigeteki ösztöndíjasnak kínál helyet magyarországi egyetemeken.
A vízgazdálkodás egy olyan terület, ahol Magyarország világszinten versenyképes, sőt, bizonyos területeken…
Közzétette: Szijjártó Péter – 2020. október 14., szerda
