Szíria: egyre több a kérdés, de egyre erősebb az amerikai szándék

Az Egyesült Államok egyedül maradt a szíriai beavatkozást illetően, de egyöntetű vélemények szerint ez nem lesz akadálya a katonai csapásnak. Szíriában közben már készülnek a támadásra.

Az amerikai kormányzat képviselői igyekeztek felhívni a figyelmet a különbségekre a George W. Bush elnök által 2003-ban elindított iraki invázió és az Obama által esetleg elrendelendő – ugyancsak a BT felhatalmazása nélkül végrehajtandó – csapás között. Rámutattak, hogy amíg az iraki művelet célja Szaddám Huszein rendszerének megdöntése volt, addig a most készülő akcióé a vegyi fegyverekre vonatkozó nemzetközi tiltás érvényesítése és Amerika szövetségeseinek védelme.

Marie Harf külügyi szóvivő a különbségek között azt is kiemelte, hogy amíg az Irak elleni fellépés hírszerzési feltevésre épült, addig Szíria esetében bizonyos, hogy a kormányerők vegyi fegyvert vetettek be.

Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó egy csütörtöki interjújában arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetben hiábavaló lenne megpróbálni a katonai csapáshoz megszerezni az ENSZ BT jóváhagyását, mert Oroszország, a testület állandó és vétójoggal rendelkező tagja több ízben is bebizonyította, hogy meg akarja akadályozni a szíriai vezetés felelősségre vonását.

A washingtoni illetékesek szerint a Szíria elleni katonai fellépés kisebb léptékű lesz, mint a líbiai légtérzár 2011-ben történt létrehozása, ezért ahhoz valójában az Egyesült Államoknak nem annyira katonai koalícióra, mint inkább a szövetségesek diplomáciai támogatására van szüksége. Úgy ítélték meg, hogy a csapást minél előbb végre kell hajtani, mert késlekedés esetén a szíriai katonai vezetésnek lehetősége lesz még jobban elleplezni a korábbi támadások nyomait és elrejteni a potenciális célpontokat. Ezek a parancsnoki állások mellett alapvetően a vegyi fegyverek célba juttatásához használt eszközök lennének.

Philip Hammond brit védelmi miniszter is úgy vélekedik, hogy az Egyesült Államok esetleges szíriai katonai beavatkozását nem állítja meg az, hogy a brit parlament csütörtök éjjel nem támogatta London részvételét egy ilyen műveletben. A miniszter a BBC televíziónak nyilatkozva megerősítette, hogy az elutasító voksolást követően Nagy-Britannia egyelőre nem vesz részt semmilyen katonai akcióban.

Úgy vélte, az Egyesült Államok „csalódott lesz”, hogy Londont nem vonhatja be, de mint mondta, nem számít arra, hogy a brit részvétel hiánya bármilyen műveletet megállítana.

A legtöbb sajtóértékelés meglepetésnek nevezte, hogy a brit képviselők – igaz, nagyon szoros szavazati aránnyal, de – a kormány határozati javaslata ellen voksoltak. David Cameron miniszterelnök rögtön a voksolás után egyértelművé tette, hogy a kormány tiszteletben tartja a döntést, annak ellenére, hogy a szavazás nem volt kötelező érvényű a kabinetre nézve.  A kormányfő világosnak nevezte, hogy a parlament és a nép „nem akar brit katonai műveletet látni Szíriában”. „Ennek megfelelően fogok cselekedni” – tette hozzá.

A képviselők órákig tartó vitát követően, 285-272 arányban szavaztak a katonai műveletet támogató javaslat ellen. Cameron a javaslat vitájában leszögezte: az esetleges katonai akció csak és kizárólag vegyi fegyverek újbóli bevetésének megakadályozására irányulhat. Számos honatya ugyanakkor – köztük kormánypártiak is – aggodalmukat hangoztatták a tervezett művelet törvényességét, kiterjedését és hatékonyságát illetően.

Hammond úgy vélte, az elutasítók véleményt egyfelől az az aggodalom határozta meg, hogy az ország széles körű konfliktusba keveredhet, másfelől az iraki háborúban való részvétel tanulságai. Rámutatott arra is, hogy a brit parlament döntése nyomán a szíriai rezsim helyzete „kicsivel kevésbé kényelmetlenné” vált.

Az Egyesült Államok továbbra is arra törekszik, hogy összekovácsoljon egy nemzetközi koalíciót, amelynek tagjai katonailag közösen lépnének fel Szíria ellen – közölte pénteken Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter.

Hagel a manilai látogatásán tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Barack Obama amerikai elnöknek és a washingtoni kormányzatnak az a célja, hogy bármilyen döntés szülessék is Szíria esetében, az nemzetközi együttműködéssel és erőfeszítéssel történjék. Hagel szerint Washington folytatja egy nemzetközi koalíció megteremtésére irányuló erőfeszítéseit.

Brüsszeli diplomáciai források ugyanakkor közölték, hogy a NATO 28 tagországa közül eddig legkevesebb 12 kizárta a részvételét egy Szíria elleni hadműveletben, ha nem ad hozzá felhatalmazást az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

Rakétákat szállított el a szíriai kormányhadsereg Damaszkusz közeléből csütörtökön ellenzéki források szerint, minden bizonnyal azért, hogy biztonságosabb helyre juttassa azokat a várható nyugati katonai beavatkozás elől.

A térségből a Reuters hírügynökség értesülése szerint több tucat Scud rakétát szállítottak el, továbbá sok indítóberendezést is. Olyan bázisokról menekítik ezeket, amelyek potenciális célpontnak számítanak a nemzetközi beavatkozás esetére.

A szíriai ellenzék korábban a várható célépületek kiürítését jelző csapatmozgásokról is beszámolt. A források mindazonáltal azt is hozzátették, hogy az ellenzéki harci tevékenység számos útvonalon lehetetlenné teszi vagy megnehezíti harci eszközök szállítását a kormányhadsereg számára.

A hadsereg nem tett említést érdemi csapatmozgásokról, a kormány pedig nem kommentálta az említett közléseket.

Több százan tüntettek New Yorkban csütörtök este egy esetleges amerikai katonai beavatkozás ellen Szíriában. A háborúellenes, valamint Szíria-barát jelmondatokat hangoztató tüntetők a nagyváros legforgalmasabb helyén, a Times Square-en gyűltek össze, turisták sokasága között. „Amerika, NATO, el a kezekkel Szíriától” – skandálták például.

Néhány utcával odébb a szíriai rezsim ellenzőinek egy kisebb csoportja is felvonultak. Ők terroristának nevezték, illetve Hitlerhez hasonlították Bassár el-Aszad szír elnököt. Egyesek a rezsim általi állítólagos gáztámadás gyermekáldozatainak fényképével tüntettek.