Mintegy két tucat afrikai államfő és számos nemzetközi pénzintézeti képviselő – köztük Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója és Axel van Trotsenburg, a Világbank működésért felelős ügyvezető igazgatója – vett részt azon a kétnapos párizsi konferencián, amely Emmanuel Macron francia elnök védnöksége alatt arról tárgyalt, hogy miként lehetne támogatni a fekete kontinens Covid-járvány utáni gazdasági talpra állását, illetve a több tucat milliárd dollárra rúgó adósság kezelését. A konferencia fókuszában mindazonáltal Szudán megmentése állt. Macron segítségére volt a szervezésben Felix Tshisekedi, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke is, akinek országa jelenleg az Afrikai Unió elnökségét látja el.
Afrikát sokkal kevésbé sújtja a koronavírus kirobbantotta világjárvány, mint a többi kontinenst:
jelenleg mindössze 130 ezer halottat tartanak nyilván Afrika-szerte. Annál riasztóbb a járvány gazdasági költsége.
Az IMF már 2020 végén arra figyelmeztetett, hogy rendkívül kevés forrás áll rendelkezésre a jövőbeli fejlesztések finanszírozására: 2023-ig mintegy 290 milliárd dollár hiányzik a kontinens kasszájából. A pénzhiány enyhítéséhez az sem volt elég, hogy egy évvel ezelőtt a G20-ak és a nemzetközi hitelezők úgynevezett párizsi klubja megállapodott, hogy moratóriumot hirdet az államadósság törlesztésére. Sokan azt követelik, hogy a moratóriumot terjesszék ki az összes külső adósság kezelésére is a világjárvány végéig. Serge Ekue, a Nyugat-Afrikai Fejlesztési Bank (BOAD) elnöke arról beszélt, hogy
Afrikának sokkal hosszabb kölcsönlejárati időre lenne szüksége, mint az eddigi hét év, a kamatrátának pedig a jelenlegi hat százalék helyett három százaléknak kellene lennie.
A csúcstalálkozóval kapcsolatban szakértők megjegyzik, hogy az nem más, mint Macron erőfeszítése Franciaország egykori afrikai gyarmattartói szerepének újraosztására. Bár az már más kérdés, hogy a kontinens országai összesen csaknem háromszázmilliárd dollár költségvetési deficitet fognak felhalmozni 2023 végéig, miközben igyekeznek úrrá lenni a gazdasági visszaesésen.
– Afrika különlegessége manapság az, hogy nem rendelkezik azokkal a pénzügyi forrásokkal, amelyek megvédik gazdaságát oly módon, ahogy a többi kontinens már megtette
– jellemezte a helyzetet Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter. Az Afrikai Fejlesztési Bank (ADB) becslése szerint idén mintegy 39 millió afrikai ember süllyedhet a nyomorszint alá, s ezt még súlyosbítja a pandémia okozta gazdasági válság. Macron szerint Afrikának új gazdasági megegyezésre van szüksége, hogy fellélegezhessenek a kontinens országai. Georgieva szerint az afrikai kontinens gazdasága idén várhatóan mindössze 3,2 százalékkal nő, szemben a világgazdaság hatszázalékos bővülésével.
A világ pénzügyi vezetői még áprilisban megegyeztek, hogy 650 milliárd dollárral növelik az IMF valutatartalékait, továbbá befagyasztják a fejlődő országok adósságtörlesztését a koronavírus-járvány utáni talpra állás érdekében – bár ebből az összegből mindössze 34 milliárd dollár jut Afrikára. A francia elnök azt akarja, hogy az IMF e valutatartalékait csoportosítsa át oly módon, hogy több jusson Afrikának, mint a fejlettebb térségeknek. Emellett szükségét érzi, hogy töröljék el az afrikai országok adósságait, mivel ezzel friss befektetési forrásokhoz juthatnak. Mindezek jegyében Macron közölte, hogy Franciaország elengedi Szudán csaknem ötmilliárd dolláros adósságát. Szudán a legnagyobb összeggel Franciaországnak tartozik a párizsi klubban. Párizs ezenfelül 1,5 milliárd dollár áthidaló hitelt ajánlott fel az afrikai országnak, hogy az fizetni tudja régóta esedékes törlesztéseit az IMF-nek, amelynek mintegy hatvanmilliárd dollárral tartozik. Az adósságcsökkentést szolgáló nemzetközi eljárás várhatóan június végén indulhat a Nemzetközi Valutaalap jóváhagyásával.
