Tízmillió beteg, félmillió halott

Újra tombol a koronavírus-járvány az Egyesült Államokban, ami Donald Trump elnök újraválasztási esélyeire is kihat. De Európa sem lélegezhet fel. A németek fele egyáltalán nem megy nyaralni az idén, miközben Angela Merkel kancellár óva int a könnyelműségtől. – Sajnos egyes negatív járványügyi és gazdasági forgatókönyvek ma még valószínűbbnek tűnnek, mint két hónappal ezelőtt – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Dan Steinbock geopolitikai elemző, aki még áprilisban lesújtó jelentést tett le az asztalra Amerika és Európa felkészületlenségéről.

xx_koronavirus

Elérte vasárnapra a tízmilliót a koronavírusban hivatalosan megbetegedettek száma a világban – a referencia-adatbázisok közül ezt először a Worldometer, majd az amerikai Johns Hopkins Egyetem internetes oldala is rögzítette. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO március 11-én nyilvánította világjárvánnyá a Covid–19-et, és immár félmillióan haltak meg a kórban. Miközben „csodagyógyszer”, vakcina továbbra sem áll rendelkezésre, 5,5 millióan már felépültek a betegségből. A statisztikákból az derül ki, a száz éve példátlan pandémiát azok az országok – köztük hazánk – szenvedték meg a legkevésbé, amelyek időben felismerték a közép-kínai Vuhanban még tavaly jelentkező veszélyt, ugyancsak időben döntöttek a rendkívüli intézkedésekről, a polgárok döntő többsége pedig tartotta is magát ezekhez. Eközben

sem a nyájimmunitáshoz, sem az egyéni felelősségvállalás erejéhez fűzött remények nem váltak be

– ennek példája Svédország. Számos helyen erős második hullámtól tartanak, így Pekingben vasárnap félmillió ember került vesztegzár alá.

ELSZALASZTOTT LEHETŐSÉGEK

A világ tíz legfertőzöttebb országa közül négy – Egyesült Államok, Brazília, Chile és Peru – az amerikai kontinensen található, három (Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország) ­Európában, kettő (India és Irán) Ázsiá­ban, míg Oroszország két földrészre is kiterjed. – Kína a terjedés feltartóztatásáért folytatott viszonylag sikeres küzdelme, illetve a WHO ismételt figyelmeztetései ellenére a mozgósítás heteket késlekedett Európában és az Egyesült Államokban, miközben több kritikusan fontos lehetőség veszett el – állítja Dan Steinbock Ázsiában és Európában is élő amerikai geopolitikai elemző, akit azzal kerestünk meg, mennyiben helytállóak ma az áprilisban, Sanghajban bemutatott jelentésé­ben foglaltak.

– Sajnos egyes negatív járványügyi és gazdasági forgatókönyvek ma még valószínűbbnek tűnnek, mint két hónappal ezelőtt

– mondta.

Európa kilábal

Európa nagy része óvatos nyitásba kezdett az utóbbi hetekben, bár az EU-t és a földrész egészét is igen egyenlőtlenül érintette a koronavírus-járvány. Miközben négy országban – az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban – egyenként is tíz- és tízezrek haltak bele a kórba, Magyarország a 89. legfertőzöttebb a világon a Worldometer összesítése szerint a vasárnapi hivatalos 4142 fertőzöttel és 581 halálesettel. Összehasonlításul:

a hazánkkal csaknem azonos népességű Svédországban (23. hely) több mint 65 ezer beteget és 5280 halálesetet jegyeznek. Elhibázott politikájuk, a nyájimmunitásba vetett – és alaptalannak bizonyuló – bizalom miatt a svédeket észak-európai szomszédai is határzárral sújtották.

Az EU vezető hatalma, Németország kancellárja a hét végén óva intett a könnyelműségtől. – Vegyék komolyan, mert komoly! – figyelmeztetett ismét Angela Merkel. Egy felmérés szerint a németek fele egyáltalán nem megy nyaralni az idén, és az utazók kétharmada is belföldön pihen, Európán kívülre pedig mindössze a két százalékuk merészkedik.

Amerika szenved

Naponta több mint negyvenezer újonnan regisztrált fertőzöttet jegyeznek az Egyesült Államokban, ahol hivatalosan is 2,5 millióan betegedtek meg.

A kórban meghaltak száma pedig meghaladja a 125 ezret. A halálozásokban továbbra is New York és tágabban vett vonzáskörzete vezet, de az ottani szövetségi államokban csökken a fertőzöttség üteme. Délen és nyugaton, így Kaliforniában, Texasban, Floridában viszont tombol a járvány. A kormányzók újra szigorításokat rendelnek el, látva a vírus terjedését a korlátozások feloldása után – elemzések szerint a lazítás korai lehetett.

Tesztelés egy németországi munkásszállónál, ahol sokan elkapták a kórt. „Vigyázat, komoly!”
Fotó: REUTERS/Leon Kuegeler

A napokban Anthony Fauci, a kormány járványügyi munkacsoportjának ismert tagja is súlyos problémáról beszélt. A tényleges fertőzöttek számát legalább húszmillióra, népességarányosan is igen sokra teszik a 330 milliós országban. A tavasszal a járvány gazdasági következményeként tízmilliók veszítették el az állásukat, így a lazítások – a gazdasági nyitás, a távolságtartás feloldása – mellett is szóltak érvek.

De most a tömeges fertőzésekkel egyre több fiatal kapja el, majd hordozóként teríti tovább a kórt. Mindennek politikai következményei is lehetnek.

Négy hónappal a választások előtt a demokrata párti Joe Biden előnye tovább nőtt Donald Trump elnökkel szemben. A százalékpontban immár biztos két számjegyű különbséget elemzők a járvány hatásaival is magyarázzák amellett, hogy a fekete George Floyd egy hónappal ezelőtti halála tüntetéshullámot váltott ki.

Az amerikai munkahelyek védelmére Trump nemrég meghosszabbította a bevándorlást leállító rendelete hatályát, illetve a nem bevándorló külföldi munkavállalók az USA-n kívül tartásáról is rendelkezett. Ez legalább félmillió embert érint; a budapesti amerikai nagykövetség a Magyar Nemzetnek adott tájékoztatása szerint több ezer magyarországi vízumigénylőt is.

Az Európai Unió ma dönthet arról, hogy megnyitja külső határait, de – az orosz, illetve brazil állampolgárok mellett – várhatóan július 1-jétől sem fogadnak amerikaiakat a huszonhetek. Latin-Amerikában is súlyos a járványhelyzet, Brazíliában eddig 57 ezren, Mexikóban pedig 26 ezren haltak meg. Az Ázsiában legfertőzöttebb Indiában több mint 16 ezren, Iránban tízezren vesztették életüket.