Erősödnek az aggodalmak és viták az Egyesült Államokban a novemberi elnökválasztás lebonyolítása miatt a koronavírus-járvány szorításában – erről készített összeállítást az amerikai közszolgálati rádió (NPR) pénteken.
A rádió michigani, ohiói és georgiai választási tisztségviselőkre hivatkozva arról adott hírt, hogy ezekben a tagállamokban több településen a választás lebonyolításáért felelős tisztségviselők azt szeretnék, ha a levélben leadott szavazatok feldolgozását felgyorsító gépeket kapnának. Több helyütt sürgetik a voksok számlálásának ellenőrzését és a járvány miatti óvintézkedések erősítését is.
Georgiában több településen a távszavazáshoz szükséges dokumentumok korábbi kiküldését szorgalmazzák, és az említett három tagállamban több pénzt is kérnek a választások lebonyolításához. A szövetségi törvényhozás idén, a koronavírus elleni küzdelemre elfogadott csomagtervben 400 millió dollár szövetségi támogatást különített el a választások lebonyolításának megkönnyítésére. Az összegből a többi között a postán beérkező szavazatokat számláló és válogató új gépeket lehet vásárolni.
A kommentárok ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy több tagállamban, különösen a járvány közepette tartott előválasztásokon zűrzavar alakult ki: a választók hosszú sorokra kényszerültek a kevés nyitva tartó választási helyiség előtt, problémák voltak a postán elküldött voksok kézbesítésével és a szavazatszámlálással is.
A republikánus és a demokrata párti politikusok között élénk a vita a levélben lebonyolított szavazást illetően. A demokraták a koronavírus-járványra hivatkozva sürgetik a távszavazást, és Amy Klobuchar és Ron Wyden demokrata párti törvényhozók márciusban elő is terjesztettek a republikánus többségű szenátusban egy törvényjavaslatot, amely a természeti katasztrófák és rendkívüli állapotok esetére felülírná a tagállamokban érvényes szövetségi választási törvényeket. Demokrata párti politikusok és az előző first lady, Michelle Obama is nyilvánosan a támogatásáról biztosította a tervezetet.
A republikánusok ellenzik a levélben lebonyolított szavazást, arra hivatkozva, hogy ez a voksolási mód „ösztönzi” az úgynevezett „voks-betakarítást”, ami azt jelenti, hogy a választóktól begyűjtött voksokat harmadik fél (a postás) továbbítja a választási bizottságokhoz. Donald Trump elnök szintén ellenzi a szavazásnak ezt a módját, arra hivatkozva, hogy tág teret enged a választási csalásoknak. Ken Paxton, Texas állam igazságügyi felelőse május végén az egyik nyilatkozatában igazat adott az elnöknek. „Ez valódi probléma” – mondta, és utalt a 2017-ben Dallasban tartott választásokra, amelyekről kiderült, hogy csaltak a távszavazásokon.
A The New York Times című napilap csütörtökön adott hírt arról, hogy Nyugat-Virginiában egy 47 éves postás a szövetségi bíróságon elismerte, hogy a májusi előválasztásokon három városban a távszavazáshoz kért, kikézbesítendő szavazócédulák némelyikén változtatni próbált, de lebukott.
A RealClearPolitics című portál – még áprilisban közzétett és a Szövetségi Választási Bizottság adatbázisára támaszkodó – riportja szerint 2012 és 2018 között több mint 28 millió, levélben beküldött szavazat maradt megszámolatlanul, vagyis ennyi állampolgár hiába adta le a voksát.
