Újabb francia erők indulnak a Száhel-régióba

További 220 katonát küld Franciaország Nyugat-Afrikába, hogy fokozza a fegyveres terroristacsoportok elleni harcot – közölte Emmanuel Macron francia elnök.

További 220 katonát küld Franciaország Nyugat-Afrikába, hogy fokozza a fegyveres terroristacsoportok elleni harcot – közölte Emmanuel Macron francia elnök. Bejelentése előtt Macron a délnyugat-franciaországi Pau városában tanácskozott az úgynevezett Száhel-övezet öt országának – Mauritánia, Csád, Niger, Mali és Burkina Faso – vezetőivel, a Szaharától délre eső területen ugyanis egyre nagyobb problémát okoznak az Iszlám Állam és az al-Kaida helyi szervezetei.

Annak ellenére, hogy jelenleg 4500 francia katona állomásozik a térségben, ők és a helyi hadseregek főleg Burkina Faso, Mali és Niger közös határvidékén harcolnak a szélsőségek csoportjai ellen. Az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig terjedő Száhel-övezetben a 2014-ben kitört líbiai polgárháború óta romlott jelentősen a helyzet. Instabil környező országokat, például Malit és Nigériát is magával rántotta a válság, a dominóhatás eredményeként az egész régió destabilizálódott. A lakosság 50 százalékát éhínség sújtja, miközben itt él a világ leggyorsabban növekvő lakossága: a Francia Fejlesztési Ügynökség statisztikája szerint a következő húsz évben a térség öt országának populációja a duplájára, nyolcvanmillió főre nő.

Mindez kiváló táptalaja az erőszakos csoportok terjedésének, amit a nemzetközi szervezett bűnözéssel foglalkozó Global Initiative csoport tavaly év végén közölt terjedelmes jelentése is alátámaszt. A Száhel-övezet romló helyzetéről írt jelentés szerint a térség nemzetközi bűnbandák központjává vált, miután a líbiai konfliktussal ugrásszerűen megnőtt a kereslet a fegyverkereskedők és embercsempészek szolgáltatásai iránt. A Líbiában felhalmozott fegyverkészletek egy része a térség többi országába vándorolt, majd a 2016 és 2018 közötti menekültválság következtében milliós nagyságrendű tömeg indult útnak. Az Európai Unió által vezetett, embercsempészet elleni fellépés a többi illegális tevékenységre is kihatott, a fegyver- és kábítószer-kereskedelem útvonalai is megváltoztak. A Global Initiative elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy a szervezett bűnözésnek új formái is megjelentek – például a védelmi pénzek szedésére szakosodott hálózatok, illetve a menekültválsággal fellendült kényszerprostitúció is.

Kína nem lassít

Vang Ji kínai külügyminiszter január 7–13. között öt afrikai országba – Egyiptomba, Dzsibutiba, Eritreába, Burundiba és Zimbabwéba – látogatott el. Az elmúlt harminc évben a mindenkori kínai külügyminiszter rendre Afrikát választotta újévi első látogatása úti céljául, ez a kínai diplomácia sajátos szokásává vált. Mint Vang Ji elmondta, az afrikai kontinenset célzó diplomácia szándéka nemcsak a barátság erősítése, hanem a közös fejlődés elmélyítése a gyakorlati tapasztalatok megosztása, valamint a nemzetközi együttműködés megerősítése és a közös érdekek védelme. A 2020-as év rendkívüli a Kína–Afrika kapcsolatok szempontjából. Ebben az évben ünneplik a felek a Kína–Afrika Együttműködési Fórum létrehozásának 20. évfordulóját, valamint a Kína és a hagyományos baráti országok, például Ghána és Mali közötti diplomáciai kapcsolatok létesítésének 60. évfordulóját. (MN)