Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Megszavazta az Európai Parlament (EP) szerdán az új összetételű, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, amelyben a magyar Várhelyi Olivér a bővítési és szomszédságpolitikai tárcáért lesz felelős.
A strasbourgi plenáris ülésen 707 képviselő adta le a voksát. A jóváhagyás mellett 461-en, ellene 157-en szavaztak, 89-en pedig tartózkodtak. A szabályok alapján a leadott szavazatok egyszerű többségére volt szükség.
A Jean-Claude Juncker vezette biztosi testületet 423:209 arányban hagyták jóvá öt évvel ezelőtt. Elődje, José Manuel Barroso esetében ez 488:137, illetve 478:84, Romano Prodi esetében 510:51 pedig volt.
A magyar Várhelyi Olivérrel a soraiban mutatkozott be a leendő Európai Bizottság szerda reggel Strasbourgban. Az Európai Parlament (EP) képviselői déltől szavaztak az Ursula von der Leyen vezette biztosi testület egészéről. Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felel majd. A legnagyobb frakciók – az Európai Néppárt, a szociáldemokraták, illetve a Macron-féle liberálisok – előre jelezték, hogy megszavazzák a biztosi csapatot. Von der Leyen a „Lássunk munkához!” mondattal kezdte a biztosok bemutatását, majd közel negyven perces beszédet szentelt Európa-víziójának.
Ebben újra nyomatékosította, hogy a zöld ügy és a klímavédelem kiemelt jelentőséggel bír majd a következő bizottsági ciklusban. A holland Frans Timmermans feladata lesz, hogy a gázkibocsátás csökkentése a kontinens versenyképességének javításával történjen. A digitalizáció hasonlóképp kulcsszerepbe jut: a dán liberális Margrethe Vestager bizottsági alelnökként felelhet a portfólióért. A német politikus a migrációról is mint hosszú távon velünk maradó problémáról beszélt. – Haza kell térniük azoknak, akiknek nincs joguk itt lenni – hangoztatta Von der Leyen, hozzátéve: az uniós bevándorláspolitika a szolidaritás és felelősségvállalás jegyében kell, hogy megvalósuljon. A migrációs kérdések java a görög Margaritisz Szkínászhoz tartozik, aki „az európai életforma népszerűsítése” című tárcát viheti. Utóbbi eredetileg „az európai életforma védelme” nevet viselte, de balliberális-zöld nyomásra Von der Leyen végül alakított a portfólión. A belga Didier Reynders és a cseh Vera Jourová mint a jogállamiságért felelős biztosok mutatkoztak be Strasbourgban. A feladatukról Von der Leyen elmondta: az európai értékeknek és a jogállamiság kritériumainak minden tagállamban érvényt kell szerezni. Természetesen a brexit is szóba került, mint az EU előtt álló kihívás. Von der Leyen „örök maradáspártiként” azonosította magát, és az EP kilépéspárti képviselőinek zúgolódása közepette hozzátette: a legfontosabb cél, hogy a britek és európaiak közötti kötelék a brexit után is érintetlen maradjon.
A Von der Leyen-bizottság már most történelminek mondható, miután első alkalommal vezeti nő az uniós végrehajtó testületet. A volt német védelmi miniszter arról is büszkén beszélt, hogy a testületben mindössze egy női biztos híján nincs meg a teljes nemi egyenlőség. Politikailag is színes a csoport: az európai jobbközép tíz, a balközép pedig kilenc biztossal képviselteti magát, míg a liberálisoknak hat tagjuk ül a bizottság soraiban. Egykori polgármesterek, miniszterek, diplomaták, orvosok és mérnökök is akadnak a biztosok között – ezzel szintén Ursula von der Leyen büszkélkedett el Strasbourgban.
A bizottság következő elnöke a beszédét a harminc évvel ezelőtti bársonyos forradalomról való megemlékezéssel kezdte, majd több alkalommal is Václac Havel volt cseh köztársasági elnököt idézte. – Dolgozzunk valamiért, mert az jó, nem pedig azért, mert csak így van esélyünk a sikerre – fogalmazott Von der Leyen, aki szerint az Európai Unió nem csak pártokról és száraz szakpolitikáról, hanem sokkal inkább az emberekről kell hogy szóljon. Ennek megfelelően egy személyesebb történetet is meghallgathattunk tőle: egyik testvére rákban halt meg, így a Von der Leyen-bizottság a betegség kezelésében és gyógyításában is élre törne.
Ismét szorosra kell fűzni az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát.
A baloldal rengeteg országot tönkretett.
Az orosz elnök május második felében utazhat Pekingbe, hogy Hszi Csin-pinggel találkozzon.
A fegyverszállítások meghosszabbítják a háborút, további emberek halálához vezetnek – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Helyesírás: Ön tudja, hogy kicsi vagy nagy kezdőbetűvel írjuk ezeket a szavakat?
Fegyverekkel árasztja el Amerika Ukrajnát - küszöbön a világháború
Borzasztó légikatasztrófa - 75 ember halt meg
Itt a korainál is koraibb cseresznye, valamin azonban hanyatt esnek a vásárlók
Elkpesztő, ahogy Meg Ryan kinéz: friss fotók készültek a színésznőről
Meglepő helyről érte kritika a lengyel atomfegyver-telepítési terveket
Kórházba került Zámbó Krisztián
Szoboszlai Dominik „bűncselekményt” követett el?
Játssz és nyerj páros belépőt a Magyarország-Kanada jégkorongmeccsre (hirdetés)
A hajszolt életvitel nem lehet kifogás, vedd komolyan a vashiányt (hirdetés)
Alu paratha, a burgonyával töltött boldogságlepény -receptvideó ( hirdetés)
A világ legjobb csapata újra Budapesten (hirdetés)
Ismét szorosra kell fűzni az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát.
A baloldal rengeteg országot tönkretett.
Az orosz elnök május második felében utazhat Pekingbe, hogy Hszi Csin-pinggel találkozzon.
A fegyverszállítások meghosszabbítják a háborút, további emberek halálához vezetnek – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Ismét szorosra kell fűzni az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát.
A baloldal rengeteg országot tönkretett.
Az államfő négyszemközti audencián nyújtotta át az értékes kötetet a pápának.
Az orosz elnök május második felében utazhat Pekingbe, hogy Hszi Csin-pinggel találkozzon.
A fegyverszállítások meghosszabbítják a háborút, további emberek halálához vezetnek – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Az amerikaiak az „Amerika az első” és az „Amerika az utolsó” között akarnak dönteni – fogalmazott Chad Wolf, az America First Policy Institute elnöke a CPAC Hungary pénteki napján.
A Pannónia program idén ősztől nyolcezer diáknak nyújt lehetőséget, hogy a világ vezető egyetemein vegyenek részt nemzetközi csereprogramokban.
A magyar teniszező olyan teniszezőtől kapott ki, akit idén egyszer már legyőzött.
A jármű mentése miatt lezárták az utcát.
Huszonkétmilliárd forintos keretösszeggel nyíltak pályázatok.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
