A State Department több európai országot bírált, köztük Boszniát, Fehéroroszországot, Ukrajnát és Lengyelországot is, mint olyan államokat, amelyek kudarcot vallottak a holokauszt áldozatai, családtagjaik és közösségeik kárpótlásában a második világháború alatti náci megszállás idején elhurcolt vagyonukért. A jelentés rosszallóan említette meg Horvátországot, Lettországot és Oroszországot is.
„Sok idő eltelt, és a cselekvés sürgető” – fogalmazott a dokumentumhoz írt előszavában Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.
A jelentés 46 országban vizsgálja, hogy mennyire tettek eleget annak a 2009 júniusában, a prágai holokauszt-konferencián megfogalmazott vállalásuknak, miszerint kárpótolják a holokauszt áldozatait és a közösségeiket, vagy vagyonuk második világháború idején történt elrablásáért, vagy az azt követő időszakban végrehajtott államosításáért.
„A nácik tömeges fosztogatásának örökségével még túl sok helyen és túl nagy mértékben nem foglalkoztak” – fogalmazott Pompeo. Leszögezte: a jelentésben foglaltak emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy az egyes országok nagyobb érzékenységgel foglalkozzanak az elrabolt javak visszaszolgáltatásával vagy a kárpótlással, kivált, hogy a holokauszt túlélői nagyon idősek, és gyakorta szegénységben élnek.
A jelentés jórészt a „bürokratikus tehetetlenséget” okolja az amerikai külügy által szükségesnek látott intézkedések késlekedéséért. Több országban, köztük Csehországban, Észtországban, Lengyelországban, Litvániában vagy Luxemburgban például hiányolta az átfogó törvényeket a kárpótlás ügyében, Oroszországot pedig a holokauszt áldozatainak egykori vagyona államosításáért és a vagyonokért fizetendő kompenzáció elmaradásáért illette bírálattal.
Magyarországot a jelentés azon európai országok sorában említette, amelyek már foglalkoztak vagy részlegesen foglalkoztak az örökösök nélküli, vagy nem követelt vagyonok ügyével.
A dokumentumban kiemelték öt európai ország – Ausztria, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia és Németország – lépéseit az ellopott műtárgyak ügyében. Ezekben az államokban bizottságokat állítottak fel, amelyek a követelések vitás kérdéseivel foglalkoznak.
A jelentés összeállítását az amerikai Kongresszus rendelte el egy 2018-ban, Donald Trump amerikai elnök által aláírt törvény értelmében. A törvény az Igazságot most a nem kárpótolt túlélőknek (angol betűszóval: JUST) nevet viseli.
