Mike Pompeo amerikai külügyminiszter 30 nappal ezelőtt jelentette be, hogy az Egyesült Államok újra be akarja vezettetni Irán ellen azokat az ENSZ-szankciókat, amelyek fokozatos feloldása szerepel az Iránnal megkötött 2015-ös nukleáris megállapodásban, mert szerinte Teherán megszegte a kötelezettségeit. Ezért Washington a maga részéről elindította a szankcióvisszaállítási mechanizmust, amelynek értelmében közép-európai idő szerint vasárnap hajnali 1 órakor a maga részéről újra életbe léptette a büntetőintézkedéseket. Az amerikai kormány azzal is indokolja ezt, hogy a Biztonsági Tanács képtelen volt meghosszabbítani az Iránnal szembeni fegyverszállítási embargót, amely 13 évig érvényben volt, és októberben lejár.
A Fehér Ház azt tervezi: hétfőn kiad egy rendeletet arról, hogy milyen módon akarja kikényszeríteni a szankciók betartását minden ENSZ-tagállam által, a külügy- és a pénzügyminisztérium pedig ismertetni fogja, hogy Washington milyen eszközökkel fogja büntetni a szankciókat be nem tartó magányszemélyeket és vállalkozásokat.
Az amerikai lépést azonban mereven ellenzi a Biztonsági Tanács többi tagja, és fogadkoznak, hogy nem vesznek róla tudomást. Azzal érvelnek, hogy az Egyesült Államok 2018-ban felmondta a 2015-ös megállapodást, így már nem indíthatja el a szankcióvisszaállítási mechanizmust. Washington szerint viszont azért indíthatja el, mert a szerződés aláírója volt, és mert tagja a BT-nek.
Irán szombaton levelet küldött a Biztonsági Tanácsnak, és ebben kijelentette, hogy az amerikai intézkedés semmis, nincs jogi érvénye, ezért teljesen elfogadhatatlan. Irán ENSZ-nagykövete szerint az Egyesült Államok csak még jobban elszigeteli magát a világban.
Mohammed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter azt mondta szombaton az iráni állami tévében: „a nemzetközi közösségnek szembe kell szállnia az Egyesült Államok szankcióival, amelyekkel zsarnokoskodik, különben maholnap maga is elszenvedője lesz ilyeneknek”, mint például az Észak- Áramlat gázvezeték esetében.
