Magyarországi balliberális lapok előszeretettel idézgetik az utóbbi napokban Manfred Webert. Ő az, aki megbukott az Európai Bizottság elnöki székéért folytatott versenyben. Mivel jórészt a V4-eknek köszönhető visszaléptetése, mert Weber konzervatív értékkövetésével kapcsolatban merültek fel kétségek, nehéz nem kicsinyes (?) bosszúállási kísérletnek tekinteni aktuális gondolatait.
Weber többek között azt fejtegeti, hogy az Európai Néppárt értékei világosak, és aki „…közénk szeretne tartozni, világossá kell tennie, hogy tiszteletben tartja ezeket.” Majd ezt a véleményét megfejelte azzal, hogy kézjegyével látott el egy olyan hetescikkelyező dokumentumot, amelyet az uniós szélsőbaltól, a zöldeken és a liberálisokon át, egészen a szociáldemokratákig a baloldalon minden frakcióvezető aláírt, de rajtuk kívül senki más. Kivéve persze Manfred Webert.
Márpedig, ha a néppárt értékei világosak, és azt tekintjük mérvadónak, hogy megnyilatkozásaival vagy ezzel az aláírással kinek a kegyeit keresi, tényként megállapíthatjuk, hogy itthon a balliberális oldalon örömtüzeket gyújtanak minden hasonló tetténél. (Még a Zsúrpubi is!)
Arra azért kíváncsiak volnánk, hogy ezen világmegváltó cselekedete előtt kikérte-e a Soros-féle egyetemnek, a CEU rektorának véleményét – mint amikor a választások előtt hazánkba sietett –, vagy ilyenekre Ignatieff úr útmutatása nélkül, saját kútfőből is képes?
…
Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson ide: magyarnemzet.hu/poszt-trauma
