A szakértő szerint bár Izrael komoly katonai fölénnyel rendelkezik a térségben, mindkét fél óriási veszteségeket szenvedne egy esetleges háborúban, Irán atomprogramját pedig legfeljebb csak átmenetileg állíthatná le egy ilyen fordulat. Kifejtette: Iránt „nem lehet lebombázni”, hatalmas területű ország, amelyben szétszórtan helyezték el az atomerőműveket.
Az erőszak tilalma
Sonnevend Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi jog legalapvetőbb elve az erőszak tilalma, és egy állam csak kivételes körülmények között alkalmazhat erőszakot egy másik állammal szemben. Ilyen kivételt jelent, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) felhatalmaz erre egy országot, azonban a BT állandó tagjainak vétójoga miatt erre csak ritkán kerül sor – mutatott rá.
Kiemelte, a másik kivétel az önvédelem, de a nemzetközi jog az esetleges visszaélések miatt ezt nagyon szűken értelmezi. Egy feltételezett, jövőbeli támadás miatt például nem lehet önvédelemre hivatkozni. Csak akkor alkalmazható erőszak, ha a támadás már valóban megindult, vagy a küszöbön áll, például az ellenséges csapatok felsorakoztak a határ túloldalán – érzékeltette, hozzátéve: az atomsorompó-egyezmény megsértése önmagában nem tekinthető ilyen küszöbön álló támadásnak.
Hangsúlyozta, a megelőző önvédelem nem elfogadott a nemzetközi jogban. George W. Bush korábbi amerikai elnök erre alapozta országa védelmi stratégiáját, de a nemzetközi közösség nem támogatta ezt a megközelítést – emlékeztetett a nemzetközi jogász.
