A Bubi már kézben van – de király lesz-e?

Újabb hír jött a Bubiról, vagyis a közbringarendszerről: kiírták a közbeszerzést, kábé egy év múlva taposhatjuk az egyenbicikliket. Átrágtam egy-két dolgot.

Már Demszkygrád is álmodozott a közbringaprogramról, egy-egy hangosabbat horkantott is közben, de a (fő)városi biciklizésbe életet lehelő BKK–Kerékpárosklub tandem némi (páréves) bíbelődés után e hétre kiérlelt egy újabb fontos állomást: közbeszerzési fázisba ért a Bubi, amire most megint vesztegetnék egy-két szót.

Lássuk, a kivitelező 75 darab terminált kell hogy telepítsen (az alábbi térkép helyszínein), 1506 dokkolóállomást kell hogy legyártson és kihelyezzen, 1100 ügyfélkerékpárt kell hogy idehozzon, javítóműhelyt kell felszerelnie, 40 ezer Bubi-kártyát kellene legyártania, illetve télen-nyáron nonstop elérést kell biztosítania az igénybe vevőknek. A bérlés 30 percen belül szoktató jelleggel „ingyér” lesz, a többletet bankkártyával vagy törzsutasoknak egy speckóbb, bennfentes kártyával lehet fizetni. A kikölcsönzött biciklit – gyengébbek kedvéért – bárhol ott lehet majd hagyni.

Nemrég értekeztem már Bubi-ügyben, vittem is egy szorgalmas esztergomi bringamanufaktúra hírét, illetve kicsikartam egy-két szót a bicózásért is felelős közlekedésügyi államtitkártól, hogy ugyan mit terveznek a ciklus végéig országosan. A Bubin viszont azóta gondolkodtam is egy csöppet; hangos gondolkodás következik, senki ne sértődjék meg, inkább tegye hozzá a magáét, akinek van!

A sok egyenbicikli kiváló és egyértelmű demonstrálója lesz annak, hogy a városi biciklis közlekedés nemcsak a Floriol-reklámos hátú, borostás, vádlis srácoké vagy hízásban lévő, szexi bringáspasira hajtó, kicicomázott, ön- és közveszélyes bölcsésztyúkoké, hanem mindenkié, akinek csak eszébe jut. Igen, egy csöppet tolakodás is, hiszen sokszor olyan helyeken lesz az eddiginél feltűnően több bicikli, ahol amúgy a keskeny sávok, a veszélyes kanyar vagy a zsúfolt autósor miatt egyébként nem teljesen biztonságos kerekezni, és a tömeg – a Kerékpárosklub számai rendre bizonyították eddig – újabb tömegeket ültet két kerékre.

Az éjjel-nappali rendelkezésre állás kritériuma nagyon fontos a még nem családos, intenzívebb városi éjszakai életet élők számára, ugyanis hiába van most már európai szintűre fejlesztve (igen, ez így van!) a főváros éjszakai közlekedése, az a szabadság megfizethetetlen, hogy bármikor eljöhetek egy helyről, amikor úgy a jó, nem kell előre a neten böngésznem a csatlakozást, arról nem is beszélve, hogy fényes nappal könnyebb szívvel hagyom kint a biciklit, mint mondjuk éjjel kettőkor akár csak másfél órára is.

Az ajnározás mellé viszont álljon egy-két hümmögés is: ezek a biciklik szerintem a leggondosabb szervizelés ellenére sem lesznek olyan jók és használhatók, mint amilyeneket használtan a neten akár már egy-két tízezerért is beszerezhetünk (a devecseri, celldömölki „forrásainkról” már nem is beszélve), további pár ezerért átalakíthatunk. Kicsit az is aggaszt, hogy napközben kik használnák ezeket a kerékpárokat: nemde azok, akiknek egyébként azért nincs kerékpárjuk, mert nem foglalkoznak a biciklizéssel? Mert ez azt is jelenti, hogy a bringázásban gyakorlatlanok, tehát potenciális veszélyforrások a közlekedésben. A kétéves gyerekeinket sem engedjük egyedül mászkálni az utcán, illetve az első rutinórán sem sokan mennek fel a sztrádára a belső sávba

A mindenféle hatásvizsgálat és piackutatás ellenére pedig élnék a gyanúperrel, hogy az újdonság varázsa nem tart ki majd hosszan – Newcastle-ben például így történt –, és kicsit visszább kell majd venni a nagyravágyó tervekből, melyek szerint az igények alapján bővítik majd a Bubit. Példa erre talán a BKK-hajózás, amely azért valljuk be: mégis a turisztikai vonzalmú fővárosi utazók vágyait elégítette ki elsősorban.

Indulás – már most látszik, hogy egy kicsit késve – jövő tavasszal. De azért hátha király lesz a Bubi!