Munkácsy-trilógia – Gulyás Gergely: Kulturális erő nélkül nincs erős Magyarország

Kulturális erő nélkül nincs erős Magyarország – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter ma Debrecenben abból az alkalomból, hogy a Déri Múzeumban 25 éve látható együtt Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája: az Ecce Homo, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota.

Debrecen, 2020. október 20. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter beszédet mond a debreceni Déri Múzeum Munkácsy-termében 2020. október 20-án. Huszonöt éve látható együtt Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája: az Ecce Homo, a Krisztus Pilátus elõtt és a Golgota. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

Gulyás Gergely emlékeztetett, hogy a három alkotás már jogi értelemben is nemzeti tulajdon. A miniszter ezzel arra utalt, hogy a kormány 2019 januárjában hárommilliárd forintért megvásárolta a Golgota című festményt is.

„Egy hosszú és bonyolult út végén [...] volt anyagi erőnk és elkötelezettségünk megoldani a problémát, és gondoskodni a trilógia sorsának méltó elrendezéséről” – utalt a miniszter arra, hogy hosszú évek kitartó munkája után lehet végleg együtt Debrecenben Munkácsy három monumentális festménye.

A miniszter utalt arra, hogy az elmúlt években a Munkácsy-trilógia mellett meg tudták oldani a Seuso-kincsek ügyét, „hazatérhetett, illetve köztulajdonba kerülhetett Kossuth Lajos dagerrotípiájától a Rakovszky-irathagyatékon át Benczúr- és Rippl-Rónay-képekig megannyi magyar kulturális érték”.

Gulyás Gergely azt mondta, „a rendszerváltoztatás nagy feladata volt, hogy a kommunista rombolás után számba vegye a magyar kultúrát idehaza és az elszakított területeken, a Kárpát-medencében és az emigrációban, és újraszője annak szövetét”.

E folyamat fontos részének nevezte, hogy „újra felfedezzük és összegyűjtsük, restauráljuk és bemutassuk azokat az értékeket, amelyeket a történelem viharai szétszórtak, leromboltak, megrongáltak”.

„Minden adóforint, amit kultúrára, művészetre, múzeumokra költünk, sokszorosan megtérül” akkor is, „amikor egy világjárvány következtében a nemzetek bezárkóznak, és csak akkor látható az, ami az egyetemes kultúrtörténetben a miénk, magyaroké, ha valóban nálunk van” – mondta Gulyás Gergely.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Ecce Homo című festmény előtt
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Azzal, hogy Munkácsy három festménye összetalálkozott a Déri Múzeumban, „új találkozási pont, egy kulturális zarándokhely is létrejött, amelyért érdemes Debrecenbe látogatni” – hangoztatta.

Hozzátette: Munkácsy és életműve is a miénk, az alkotó tudatosan Magyarországot választotta akkor is a hazájának, amikor lett volna más választása, de amit létrehozott, egyetemes kulturális érték.

Papp László (Fidesz–KDNP), Debrecen polgármestere történelmi pillanatnak nevezte, amikor 1995 augusztusában először láthatta együtt a három képet. Hozzátette: a gyűjtemény kilencven éve, 1930. május 25-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, Munkácsy Mihály Ecce Homo című hatalmas festménye ettől a naptól látható a városban.

A polgármester ezután részletesen ismertette, hogyan sikerült felkutatni, majd megszerezni a trilógia további két darabját.

Ott volt a debreceni eseményen Pákh Imre, akitől a magyar állam megvásárolta a Golgotát. Az Amerikában élő műgyűjtő elmondta, hogyan jutott az alkotáshoz, és korábban milyen közönségsikert arattak Munkácsy képei Amerikában, ahol mintegy kétmillió ember láthatta azokat.

Dubéczi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank MNB) elnöki főtanácsadója jelezte: a bank társadalmi felelősségvállalási programjának értéktár programja keretében vásárolták meg a Golgotát Pákh Imrétől.

Az MNB másképp is jelen van Debrecenben: a helyi egyetem több mint száz hallgatója vesz részt az MNB ösztöndíj-programjában, de az oktatásban és a közös kutatásokban is jelen vannak a bank munkatársai – sorolta a főtanácsadó.